Európa mintegy 4 000 egyetemnek és egyéb felsőoktatási intézménynek ad otthont, amelyek némelyike a világelsők között van. Néhány közülük viszont nem tudja tartani a lépést a gazdasági és társadalmi változásokkal.

Egy közelmúltban közzétett előrejelzés  szerint az Unióban 2020-ra a munkahelyek 35%-hoz kell majd felsőfokú végzettség. Jelenleg azonban a munkavállalóknak csupán 26%-a rendelkezik ilyen képesítéssel az EU-ban, jócskán lemaradva így az Egyesült Államok, Japán és Kanada mögött.

A Bizottság nemrégiben új stratégiát  dolgozott ki a felsőoktatás modernizálása céljából. Az uniós intézmény rámutat azokra a területekre, amelyeket a tagállamok kormányainak meg kell reformálniuk annak érdekében, hogy kellő számú személy szerezze meg egyetemeken és főiskolákon az innováció, a gazdasági növekedés és a munkahelyteremtés elősegítéséhez szükséges készségeket.

A reformok azt is lehetővé tennék, hogy a fiatalok egyéni preferenciájuk szerint részesüljenek oktatásban és az eredményeiknek leginkább megfelelő munkahelyek közül választhassanak.

A reformok célja:

• a felsőfokú végzettséggel rendelkezők arányát 2020-ra 40%-ra kell emelni (a jelenlegi uniós átlag kb. 34%)

• lehetővé kell tenni, hogy társadalom szélesebb rétegeiből származó fiataloknak legyen lehetősége felsőoktatási intézménybe járni, és csökkenteni kell a lemorzsolódók számát

• javítani kell az egyetemi képzés minőségét és relevanciáját, hogy kielégítse a diákok igényeit, és megfeleljen a munkaerőpiac szükségleteinek

• ösztönözni és jutalmazni kell a kiválóságot az oktatás és a kutatás terén

• több lehetőséget kell teremteni a hallgatók számára, hogy külföldi tanulmányok vagy szakmai gyakorlatok révén kiegészítő készségekre tegyenek szert

• a jövőbeli ignyeket kielégítő európai tehetséggárda kinevelése céljából több kutatót kell képezni

• szorosabbra kell fűzni a kapcsolatot az oktatás, a kutatás és az üzleti élet között

• biztosítani kell, hogy a finanszírozás hatékony és célratörő legyen

Noha az oktatáspolitika a tagállami kormányok hatáskörébe tartozik, az EU támogathatja modernizáló programjaikat.

Ennek keretében a Bizottság többek között azt javasolja, hogy az EU dolgozza ki az egyetemek rangsorolásának uniós rendszerét, és hozzon létre egy olyan információs eszközt, amely a hallgatókat hivatott tanáccsal ellátni az egyetemi kurzusok kiválasztásával kapcsolatban Európában. Az uniós szintű kezdeményezések között szerepel egy diákhitelgarancia-keret létrehozása is, amelyet azok a hallgatók vehetnek majd igénybe, akik egy másik uniós országban végeznek mesterképzést.

A 2014–2020 közötti uniós költségvetés kapcsán a Bizottság emellett azt javasolja, hogy az EU költéségvetésében jelentősen növelje meg az oktatásra, képzésre és ifjúságra (+73%), illetve a kutatásra (+46%) szánt összeget.