Arra a kérdésre, hogy mit tehetnek a döntéshozók az EU megerősítéséért, a megkérdezett polgárok azt válaszolták, hogy a legfontosabb feladatok  egyike a bűnözéssel szembeni határozott fellépés.

Az elmúlt évtizedben tett erőfeszítések ellenére azonban az európai büntetőjogban véghezvitt változtatások messze nem következetesek, és végrehajtásukra sem mindig megfelelő módon kerül sor.

Új jogi keret

A 2009. évi Lisszaboni Szerződés rendelkezéseinek értelmében az Európai Unió büntetőjogi eszközöket is igénybe vehet azért, hogy a polgárok védelme érdekében hatékonyabban tudja végrehajtani az uniós szakpolitikákat és jogszabályokat. A szerződés az uniós intézmények és a tagállami parlamentek szerepét is megerősítette, a Bíróságot pedig teljes körűi felügyeleti szereppel ruházta fel az igazságszolgáltatás terén.

Mivel a bűnözés évi 233 milliárd euró kárt okoz a társadalomnak, a polgárok védelme érdekében létfontosságú a világos stratégia  meghatározása. A szorosabb büntetőjogi együttműködés révén egyszerűbbé válhat annak meghatározása, hogy a szabályok megsértése mely esetben tekintendő bűncselekménynek, éppúgy, mint a szankciókra vonatkozó minimumszabályok megállapítása.

Iránymutatások a tagállamok számára

A stratégia meghatározza, hogyan alakíthat ki az EU a tagállamokkal közösen egy koherens és következetes uniós büntetőpolitikát.

A közös elvek elfogadása révén az uniós jogalkotók hatékonyabban léphetnek fel például a pénzpiaci manipulációkkal és a környezetkárosítással szemben, és a közös elvek az uniós adófizetőket is segíthetik megvédeni a csalással szemben.

A tagországoknak többek között az alábbi feltételeket kell betartaniuk:

• büntetőjogi intézkedést mindig csak legvégső eszközként lehet alkalmazni,

• a szankciók alkalmazását a különösen súlyos bűncselekmények esetére kell fenntartani,

• az új büntetőjogi intézkedéseknek tiszteletben kell tartaniuk az alapvető jogokat,

• a büntetőjogi intézkedés vagy szankciót alkalmazására vonatkozó döntéseket egyértelmű tényszerű bizonyítékokkal kell alátámasztani; az intézkedésnek és a szankciónak arányosnak kell lennie az elkövetett bűnnel, és az esettől függően helyi, országos vagy uniós szinten kell azokat meghozni.

A határokon átnyúló bűnözéssel szembeni küzdelem

Sok bűnöző folytat határokon átnyúló illegális tevékenységet, ezért közös intézkedésekre van szükség annak megakadályozása érdekében, hogy az Unión belüli, útlevél-ellenőrzés nélküli övezet adta lehetőségekkel visszaélve az elkövetők megszökjenek a felelősségre vonás elől, vagy kihasználják a nemzeti jogrendszerek között fennálló különbségeket.

Elfogadásuk esetén a büntetőjogra vonatkozó uniós szintű minimumszabályok hozzáadott értéket képviselhetnek az uniós polgárok védelmének elősegítésében, különösen azon személyek esetében, akik más tagállamokba utaznak vagy más tagállamban dolgoznak - ugyanakkor a tagállami értékeket, szokásokat és preferenciákat is tükrözik.