A biológiai sokféleséget, azaz a bennünket körülvevő különféle ökoszisztémák, fajok és genetikai különbségek összességét veszély fenyegeti. A fajok ijesztően nagy arányban - a természetes ráta 100-1000-szeresével gyorsabban - pusztulnak ki.

A fajok és élőhelyeik csupán 17%-a, valamint az Európai Unió által védett ökológiai rendszerek 11%-a nincs veszélyben az Unióban. Minden további faj, élőhely vagy ökoszisztéma vagy fenyegetésnek van kitéve (amelynek oka legfőképpen az emberi tevékenység) vagy pedig száma csökken. Például az állatfajok egy negyede néz szembe a kihalás veszélyével, úgy mint a földközi-tengeri barátfóka, az ibériai hiúz, vagy a Karpathos-i béka (Pelophylax cerigensis).

A biodiverzitás csökkenése hatalmas veszteség, amely kárt tesz azokban a természtes rendszerekben, amelyeken társadalmi és gazdasági rendszereink alapulnak. Az éghajlatváltozás mellett ez a legnagyobb környezeti kihívás, amivel Földünknek szembe kell néznie.

Új megközelítés

A biológiai sokféleség csökkenését az elmúlt évtizedben megakadályozni hivatott uniós megközelítés túl általános volt és nem bizonyult kellőképpen hatékonynak. Ezzel a megközelítéssel az Uniónak nem sikerült azt a közös célkitűzést elérnie, hogy a további csökkenést megállítsa. A 2020-ig teljesítendő új stratégia középpontjában hat kiemelt célkitűzés áll. Ezek megvalósítása érdekében a Bizottság számos intézkedést vázolt fel. A célkitűzések az alábbiak:

• érvényt kell szerezni a madárvédelmi és az élőhelyvédelmi uniós jogszabályoknak
• fenn kell tartani és javítani kell az ökológiai rendszereket: a romlásnak indult ökoszisztémák legalább 15 %-át helyre kell állítani
• a mezőgazdaságot és az erdőgazdálkodást a biológiai sokféleség javításának szolgálatába kell állítani
• biztosítani kell a halászati erőforrások fenntartható kiaknázását azáltal, hogy 2015-re a kifogható halak arányát a tudományosan meghatározott határérték alá csökkentjük (jelenleg túlhalásszák vagy jelentősen kimerítik a halállományok 88%-át)
• fel kell venni a harcot azon idegen fajok ellen, amelyek betelepednek az Unió területére és amelyek jelenleg az őshonos fajok 22%-át veszélyeztetik
• növelni kell a biológiai sokféleség világméretű csökkenésének megelőzésére irányuló uniós erőfeszítéseket

A stratégia összhangban áll azon nemzetközi kötelezettségekkel, amelyeket az EU a biológiai sokféleségről szóló ENSZ-egyezmény keretén belül vállalt; ide tartozik például számos, 2020-ra megvalósítandó globális célkitűzés.

A stratégia célja emellett az erőforrás-hatékony Európamegteremtésére irányuló kezdeményezés célkitűzéseinek megvalósítása is.

Uniós szintű megközelítésre azért van szükség, hogy a kormányok hatékonyabban tudják koordinálni e közös probléma kezelésére hozott intézkedéseiket. A megközelítés a 25 000 természetvédelmi területből álló és az EU területének 18%-ára kiterjedő Natura 2000hálózaton fog alapulni.

A tervezetet a Bizottság további megbeszélés és jóváhagyás céljából továbbküldi az Európai Parlamentnek és az Európai Tanácsnak.