|
Az Európában élő 10-12 millió roma számára manapság sem ismeretlen fogalom a hátrányos megkülönböztetés, a kirekesztettség és jogaik megtagadása, miközben a romák potenciális tehetségeinek elherdálása a kormányok számára bevételkiesésel és termelékenységcsökkenéssel jár. A romák fokozottabb gazdasági és társadalmi integrációja sürgető feladat tehát, azonban a kirekesztés szerteágazó okainak kezelése valamennyi szintet átfogó, hatékony és összehangolt fellépést igényel. Ezért az Európai Bizottság ma előterjeszti a romák integrációját célzó nemzeti stratégiák összehangolásának uniós keretrendszerét, amely elősegíti majd a nemzeti romapolitikák kialakítását, valamint az integrációs erőfeszítéseket támogatva hozzájárul az uniós források mobilizálásához. A négy pillérre épülő keretrendszer az oktatáshoz, a munkavállaláshoz, az egészségügyi ellátáshoz és a lakhatáshoz való hozzáférésre összpontosít. A tagállamoknak – a területükön élő roma népesség nagyságával arányosan és figyelembe véve a különböző kiindulási helyzetüket – saját célkitűzéseket kell felállítaniuk a romák nemzeti integrációját illetően.
„A tagállami politikusok jó szándéka ellenére a romák életfeltételei alig változtak az elmúlt években” nyilatkozta Viviane Reding alelnök, uniós jogérvényesülési biztos. „A tagállamok együttes felelőssége, hogy véget vessenek a romák iskolákból, a munkahelyekről, az egészségügyi ellátásból és a lakhatásból történő kirekesztésének, ami persze hatalmas kihívás, ezért is állítunk fel célkitűzéseket a romák integrációja kapcsán, és igényeljük az európai tagállamok, régiók és városok egyértelmű kötelezettségvállalását a gyakorlati végrehajtást illetően. Eljött ugyanis az ideje, hogy a jó szándékot gyakorlati fellépésekben konkretizáljuk. Számomra az a legfontosabb, hogy a tagállamok hozzájárulásával biztosított legyen, hogy az összes roma gyermek legalább az általános iskolát sikeresen elvégezze.”
Az Európában élő romák a társadalom egészénél jóval rosszabb társadalmi-gazdasági körülmények között élnek. Az EU-ban átlagosan a gyermekek 97,5%-a, a roma gyermekeknek viszont csak 42%-a fejezi be az általános iskolát – erre világított rá egy, az Unió hat tagállamában végzett felmérés. Becslések szerint a romáknak csak 10 %-a jár középiskolába. A munkaerőpiac tekintetében a romák foglalkoztatási rátája alacsonyabb, és jóval gyakrabban válnak a diszkrimináció áldozatává. A lakhatást illetően sokszor nem rendelkeznek olyan alapvető szolgáltatásokkal, mint például a folyó víz vagy a villamos áram. Az egészségügyi szakadékot nem is említve: az Európai Unióban a férfiak várható élettartama 76, a nőké pedig 82 év, míg a romák esetében ez 10 évvel kevesebb.
Andor László, a foglalkoztatásért, a szociális ügyekért és a társadalmi összetartozásként felelős európai biztos szerint „A romák tartós kirekesztése elfogadhatatlan az egyenlőség, a demokrácia és a jogállamiság elvére épülő 21. századi Európában. A romák jelentős részének az elmúlt években romlottak az életkörülményei és a társadalom többi részéhez fűződő kapcsolatai.” A biztos kiemeli továbbá, hogy „néhány ország egyszerűen képtelen lesz elérni az Európa 2020 stratégiában kitűzött célokat, ha nem történik áttörés a romák integrációjában.”
A romák integrációja jelentős gazdasági előnyökkel járhatna. A munkaképes korú lakosságon belül egyre nagyobb a romák aránya, átlagéletkoruk 25 év, míg az EU népességének átlagéletkora 40 év. Bulgáriában és Romániában az új munkavállalók 20%-a közülük kerül ki. A Világbank által végzett felmérés szerint a romák teljes körű integrációja néhány ország gazdasága esetében évi 0,5 milliárd euróra becsülhető előnyökkel járhat, ami a termelékenység javítása, a szociális kiadások csökkentése és az adóbevételek növelése révén lenne elérhető.
Az Európai Unió eddig is folyamatosan hangsúlyozta a romák megfelelőbb integrációját, aminek legutóbb a 2010. áprilisi jelentésben adott hangot (IP/10/407). Az uniós jogszabályok (a faji egyenlőségről szóló irányelv) értelmében a tagállamok már most is kötelesek biztosítani az etnikai kisebbségek, így például a romák számára a megkülönböztetéstől mentes hozzáférést az oktatáshoz, a munkavállaláshoz, az egészségügyi ellátáshoz és a lakhatáshoz. A Bizottság romák helyzetével foglalkozó munkacsoportjának 2010. decemberi megállapításai szerint még mindig nincsenek olyan erős és arányos intézkedések, amelyek kezelnék az Unió roma népességének nagy részét érintő társadalmi és gazdasági problémákat (MEMO/10/701). Elengedhetetlen, hogy ma eggyel nagyobb sebességre kapcsoljunk és biztosítsuk, hogy a nemzeti, regionális és helyi integrációs politikák egyértelműen és specifikusan összpontosítsanak a romakérdésre.
E megállapítások fényében az uniós keretrendszer célzott megközelítést alakít ki a romák integrációja érdekében az alábbi célok elérése érdekében:
-
Oktatás: annak biztosítása, hogy valamennyi roma gyermek befejezze legalább az általános iskolát,
-
Foglalkoztatás: a romák és a népesség többi része között fennálló foglalkoztatási különbségek csökkentése,
-
Egészségügy: az egészségügyi szakadék – például a roma közösségek csecsemőhalálozásának – csökkentése,
-
Lakhatás: a lakhatáshoz és a közműszolgáltatásokhoz (úgymint víz és elektromosság) való hozzáférést a teljes népesség szintjére hozni a romák körében.
A tagállamoknak 2011 végéig kell benyújtaniuk a romák integrációját célzó nemzeti stratégiáikat, feltüntetve e célok elérésének módjait. A keretrendszer összhangban áll az Európa 2020 stratégiának a foglalkoztatás, a társadalmi összetartozás és az oktatás területén megfogalmazott átfogóbb célkitűzéseivel. A tagállamok e célok megvalósításával jelentősen közelebb kerülnek majd az Európa 2020 stratégia globális célkitűzéseihez.
A Bizottság emellett megoldásokat javasol arra, hogy mely módon biztosítható a romák integrációját segítő uniós források hatékonyabb felhasználása. A Bizottság ennek kapcsán felkéri a tagállamokat, hogy a romaprojektek megfelelőbb támogatása érdekében módosítsák a strukturális alapok és az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap keretében társfinanszírozott operatív programjaikat.
Annak biztosítására, hogy a nemzeti stratégiák uniós keretrendszere révén kézzelfogható változás menjen végbe a roma emberek életében, a Bizottság az eredmények mérésére szilárd felügyeleti rendszert kíván létrehozni. Mindebben kulcsfontosságú szerepet kap az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége, amely más szervezetekkel együttműködésben adatgyűjtést végez a romák társadalmi és gazdasági helyzetét illetően. A tagállamokat felkérik továbbá, hogy nevezzenek ki olyan nemzeti kapcsolattartó pontokat, amelyek kezelik és felügyelik a romák integrációját célzó nemzeti stratégiájuk végrehajtását, illetve arról jelentést készítenek. Az Európai Bizottság évente jelentést készít majd a tagállamokban elért eredményekről.
Háttér-információ
A roma népesség – Európa legnagyobb kisebbsége – évszázadok óta Európa részét képezi, mégis gyakran szembesül előítéletekkel, a tolerancia hiányával, hátrányos megkülönböztetéssel és kirekesztettséggel. Számos olyan terület van, ahol szükséges a romák integrációjának javítása – például oktatás, foglalkoztatás, egészségügy és lakhatás – ám ezek elsősorban nemzeti vagy regionális hatáskörbe tartoznak. Fontos szerep hárul azonban az Unióra a tagállami intézkedések koordinálásában és a pénzügyi eszközök biztosításában.
| 
RÓLUNK
[755 KB] 
