Az új európai közlekedési terv  célja, hogy előmozdítsa a mobilitást és tovább integrálja az EU közlekedési hálózatait, egyúttal csökkentse az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását és a kőolajimporttól való uniós függőséget.

A tervben foglalt intézkedések nagyszabású infrastrukturális beruházások végrehajtására ösztönöznek és a teherszállítás, valamint a személyszállítás módosítását célozzák meg - mindez növelheti a gazdaság versenyképességét és munkahelyeket teremthet.

A 2050-re megvalósítandó célkitűzéseket tartalmazó terv a városon belüli és a városok közötti utazásra, valamint a nagy távolságra történő szállításra összpontosít. A terv az alábbi intézkedésekre szólít fel:

• szűnjön meg a benzinüzemű gépkocsik városon belüli forgalma
• a városok között lebonyolított, 300 km feletti közúti személy- és áruszállítás fele vasúti vagy vízi közlekedési eszközzel történjen
• a légitársaságok 40%-ra növeljék az alacsony szén-dioxid-kibocsátással járó, fenntartható tüzelőanyagok használatának arányát
• 40%-kal csökkenjen a hajózásból eredő széndioxid-kibocsátás

E célkitűzések teljesülése hozzájárulhat ahhoz, hogy az EU 2050-re valamennyi szállítási módot tekintve 60%-kal csökkentheti az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását.

Jobb összeköttetések

A közúti, vasúti, légi és vízi közlekedési módok összekapcsolása növelné az uniós közlekedési hálózat hatékonyságát és megkönnyítené az utazást és az áruszállítást.

A terv szerint 2020-ra ki kell alakítani egy európai információs, forgalomirányítási és viteldíj-fizetési rendszert a személy- és áruszállításra vonatkozóan. 2050-re valamennyi főbb reptéri csomópontnak (lehetőleg) rendelkeznie kell nagy sebességű összeköttetéssel a vasúthálózat felé. Valamennyi jelentősebb tengeri kikötőt össze kell kapcsolni a vasúti árufuvarozási rendszerrel és - lehetőség szerint - a belvízi utak rendszerével.

Az EU ezzel egyidejűleg a "felhasználó fizet" és a "szennyező fizet" elvét kiterjeszti a közlekedési infrastruktúra finanszírozására.

További intézkedések:

• új motortechnológiák, illetve üzemanyagkezelési és forgalomirányítási rendszerek bevezetésének ösztönzése
• a nemzeti légiforgalom-irányítási rendszerek kezelésének koordinálása 2020-ra az "egységes európai égbolt " program segítségével, és a programnak a Európai Közös Légtér58 országára történő kiterjesztése
• intelligens közlekedésirányítási rendszerek telepítése
• annak biztosítása, hogy a közúti sérülések száma 2020-ra a jelenleginek a felére és a közúti baleseti halálozás 2050-re nullára csökkenjen

A közlekedés alapvető szerepet játszik a gazdaságban és a növekedésben, valamint meghatározza életünk minőségét. Az ágazat közvetlenül 10 millió embert foglalkoztat és az EU bruttó hazai termékének kb. 5%-át állítja elő. A háztartások költségvetésükből átlagosan 13%-ot költenek a közlekedésre.