A tagállami adórendszerek olyan nagy mértékben különböznek egymástól az Unióban, hogy a vállalatok csak költséges és bonyolult módon tudnak terjeszkedni az egységes piacon, amelynek pedig célja az áruk, szolgáltatások és tőke szabad áramlása, valamint a személyek szabad mozgása EU-szerte.

A Bizottság egységes adózási szabályokalkalmazását javasolja azon vállalkozások esetében, amelyek több uniós tagállamban működnek. A szabályok értelmében az ilyen vállalkozások választhatnak, hogy az Unióban szerzett összbevételük után "különálló" adóbevallásokat vagy pedig "konszolidált" adóbevallást töltenek ki.

Az új szabályozás növelheti az EU versenyképességét, valamint elősegítheti a gazdasági növekedést és a munkahelyteremtést.

A Bizottság becslései szerint a közös adószabályokkal a vállalkozások kb. 2 milliárd eurót takaríthatnak meg. További 1 milliárd euró megtakarítás érhető el azáltal, ha az adószabályok hatására az uniós kisvállalkozások csupán 5%-a határoz úgy, hogy tevékenységeit kiterjeszti a határon túlra.

A kezdeményezésnek köszönhetően az uniós piac is vonzóbbá válik azon külföldi vállalkozók szemében, akik itt kívánnak üzleti tevékenységet folytatni, mivel ők is hasznát láthatják a szabályozásnak.

Hogy működik az új szabályozás?

A társasági adók mértéke az EU-ban változatlan marad. Az uniós tagállamok továbbra is maguk dönthetnek a saját társaságiadó-kulcsukról.

A vállalatok az adóalapot vagy a különböző tagállami rendszerek szerint vagy pedig az egységes szabályozás szerint számíthatják majd ki.

Vegyünk egy olyan példát, amelyben egy vállalkozás négy uniós tagállamban folytat üzleti tevékenységet: három tagállamban nyereséget termel, egy tagállamban veszteséggel üzemel.

Ennek a vállalkozásnak nem négy, hanem csak egy adóbevallást kell majd kitöltenie. Az adóköteles összeget a következőképpen számíthatja majd ki a cég: az összeadott nyereségekből levonja a veszteségeket, majd a közös szabályok alapján kiszámítja a levonásokat és a mentességeket.

A négy tagállam mindegyike saját tagállami adókulcsa alapján adóztatja meg az adóalap rá eső részét. Azt, hogy mekkora ez a rész, a szabályok egy képlet segítségével határozzák meg.

A javaslatból akkor válik jogszabály, ha az uniós kormányok az Európai Parlamenttel folytatott konzultáció után erről egymással megegyeznek.