MEMO/11/89
Brüsszel, 2011. február 16.

Média: Neelie Kroes, a Bizottság alelnöke üdvözli a magyar médiajogszabályok módosításait

Neelie Kroes, az Európai Bizottság digitális menetrendért felelős alelnöke üdvözli azokat a módosításokat, amelyeknek a médiaalkotmányba és a médiatörvénybe való bevezetéséről a magyar hatóságokkal megállapodtak. A módosítások a 2010. december 21-én elfogadott törvény mind a négy olyan kérdéskörét érintik, amelyek uniós joggal való összeegyeztethetőségével kapcsolatban Neelie Kroes súlyos kétségének adott hangot.Ezek: (i) a kiegyensúlyozott tájékoztatásra vonatkozó szabályok aránytalan alkalmazása, (ii) a más tagállamból származó és ott engedélyezett műsorterjesztőkre alkalmazható bírság, (iii) a médiaszolgáltatók regisztrációjára és engedélyezésére vonatkozó szabályok és (iv) az egyének, kisebbségek vagy többségek megsértése elleni szabályok. A kérdéses uniós jogszabályok közé tartozik az audiovizuális médiaszolgáltatási irányelv, az Európai Unió működéséről szóló szerződésben a letelepedés szabadságára és a szolgáltatásnyújtás szabadságára vonatkozó szabályok (49., illetve 56. cikk), valamint az alapjogi charta (11. cikk a véleménynyilvánítás szabadásáról). A Bizottság szorosan figyelemmel fogja kísérni a módosítások elfogadását és végrehajtásukat.

„Örülök, hogy a magyar hatóságok beleegyeztek médiajogszabályaik módosításába, biztosítandó, hogy az megfeleljen az uniós jog általunk felvetett aspektusainak, többek között az alapjogi chartának” mondta Neelie Kroes. „A helyzetet továbbra is figyelemmel fogjuk kísérni, és szorosan együttműködünk a magyar hatóságokkal, hogy ezek a közösen jóváhagyott változások beépüljenek a magyar jogba, a felülvizsgált jogszabályokat pedig következetesen alkalmazzák a gyakorlatban.”

A magyar hatóságok az alábbi négy területen egyeztek bele a médiajogszabályok módosításába:

Kiegyensúlyozott tájékoztatás

- A jelenlegi jogszabályoknak a kiegyensúlyozott tájékoztatás szükségességéről szóló rendelkezései a műsorterjesztés területétől (ahol az ilyen szabályok meglehetősen elterjedtek) egészen a más médiaszolgáltatásokig, többek között az egyszerű szöveges vagy videóblogokig terjednek. A Bizottság úgy véli, hogy a korlátozó kritériumok hiánya aránytalan terhet jelent, ami nem csupán az audiovizuális médiaszolgáltatási irányelvet sérti, hanem számos médium esetében a Szerződés letelepedési és szolgáltatásnyújtási szabályait, illetve az EU alapjogi chartájának a véleménynyilvánítás és a tájékozódás szabadságáról szóló 11. cikkét is.

- A közösen jóváhagyott módosítások a kiegyensúlyozott tájékoztatási követelményeket (más tagállamokhoz hasonlóan) a műsorterjesztésre korlátoznák, és nem alkalmaznák azokat a lekérhető (on-demand) médiaszolgáltatásokra. Ez azt jelentené, hogy a Magyarországon és más tagállamokban letelepedett lekérhető médiaszolgáltatások nem szembesülnének ilyen aránytalan kötelezettséggel.

- Ezen túlmenően a műsorterjesztőkre rótt kötelezettségeknek tiszteletben kellene tartania az arányosság elvét. A Bizottság az ezt az elvet a magyar nemzeti jogba átültető végrehajtási szabályokat is figyelemmel fogja kísérni.

Származási ország

- A jelenlegi médiajogszabályok bizonyos rendelkezései más tagállamokban letelepedett médiacégekre is alkalmazandók. Ilyen például többek között a törvény nem teljesítéséért járó pénzbírság, amely akkor is kiszabható, ha a műsort egy másik tagállamból terjesztik, ami sértheti a „származási ország” elvét. Az audiovizuális médiaszolgáltatási irányelv egységes piacot hoz létre a műsorterjesztők – így az online audiovizuális tartalmat szolgáltatók – számára, amely erre a „származási ország” elvére alapul. Ezen elv szerint az audiovizuálismédia-szolgáltatókra kizárólag származási országuk szabályai vonatkoznak. A szolgáltatók a célországban nem lehetnek szabályozás alanyai, ami alól csupán az audiovizuális médiaszolgáltatási irányelv 3. cikkében meghatározott rendkívül korlátozott körülmények között tehető kivétel (pl. gyűlöletkeltés). A jelenlegi médiajogszabályok által elrendelt, nem letelepedett médiaszolgáltatók megbírságolására vonatkozó hatáskör aránytalanná válhat, különösen mivel olyan, más tagállamban letelepedett médiaszereplőket is érinthet, amelyek saját nemzeti szabályaikat egyébként betartják.
A közösen elfogadott módosítások azt jelentenék, hogy a más tagállamban jogszerűen letelepedett és engedélyezett műsorterjesztőket és más audiovizuálismédia-szolgáltatókat a magyar médiajogszabályok gyűlöletkeltésről szóló rendelkezései alapján nem lehetne megbírságolni.

Médiumok bejelentése

- A jelenlegi médiajogszabályok a médiumok engedélyezését és nyilvántartásba vételét is szabályozzák. A jogszabályok lekérhető médiaszolgáltatásokra, sajtótermékekre és kiegészítő médiaszolgáltatásokra vonatkozó rendelkezései magukkal vonhatják, hogy ezeket még azt megelőzően be kell jelenteni, hogy Magyarországon szolgáltatni kezdenének, és így egy engedélyezési rendszer alanyaivá válnak. Ezek a rendelkezések a Szerződésben a letelepedés szabadságára vonatkozó szabályok indokolatlan korlátozását jelenthetik.

- A közösen elfogadott módosítások tisztázzák, hogy a lekérhető audiovizuális médiát szolgáltatókat, a médiatermékek kiadóit és a kiegészítő médiaszolgáltatást nyújtókat csak azt követően kell bejelenteni (60 napon belül), hogy elkezdték szolgáltatásaikat kínálni. Ez összhangban van az audiovizuális médiaszolgáltatási irányelvvel. Ez azt jelenti, hogy a Magyarországon és más tagállamokban letelepedett audiovizuális médiaszolgáltatóknak, médiatermékek kiadóinak és kiegészítő médiaszolgáltatást nyújtóknak a jövőben nem kell előzetesen engedélyeztetniük magukat a magyar hatóságokkal.

Sértés

- A jelenlegi médiajogszabályok rendkívül tágan alkalmazható rendelkezéseket tartalmaznak arról, hogy a médiatartalom nem lehet alkalmas bármely személy, kisebbség vagy többség nyílt vagy burkolt „megsértésére”. Ezek a rendelkezések minden médiatartalom-szolgáltatóra vonatkoznak, köztük a más uniós országban letelepedettekre is. Ezek a rendelkezések, amelyek az audiovizuális médiaszolgáltatások tekintetében az audiovizuális médiaszolgáltatási irányelvre is vonatkoznak, aránytalanok, és könnyen az alapjogi charta 11. cikkének megsértéséhez vezethetnek, hiszen bármilyen valamely személynek vagy csoportnak nem tetsző közzétett tartalom ki van téve annak a veszélynek, hogy betiltják vagy bírságot szabnak ki érte.

- A közösen elfogadott módosítások, amelyek minden médiatartalom-szolgáltatóra vonatkoznának, tisztázzák ezeknek a rendelkezéseknek a hatályát, és a tiltást a gyűlöletkeltő vagy diszkriminatív helyzetekre korlátozzák.