A Bizottság a napokban közleményt  tett közzé az EU két műholdas navigációs programjáról. A dokumentum szerint az eddig elért eredmények kielégítőek, és az Unió továbbra is elkötelezett a programok megvalósítása mellett.

Az EU 10 évvel ezelőtt stratégiai és gazdasági okokból kifolyólag kezdte meg saját műholdas navigációs programjainak kifejlesztését. Ezek az okok jelenleg is a programok mozgatórugói.

Felismerve, milyen fontos szerepet játszik a műholdas navigáció a modern társadalomban, a tagállami kormányok megállapodtak arról, hogy biztosítani kell Európa függetlenségét az egyesült államokbeli GPS-től és az oroszországi Glonass-rendszerektől.

Az EU a tulajdonosa a Galileo-nak és EGNOS-nak. Mindkét rendszer azt hivatott elősegíteni, hogy az Unió meg tudjon felelni az aktuális gazdasági és biztonsági szükségleteknek.

Az internethez hasonlóan a műholdas navigáció is a gazdasági fellendülés egyik katalizátora, mivel számos ágazatban lendületet ad az innovációnak, és munkahelyeket teremt. Jelenleg Európa GDP-jéből körülbelül 800 milliárd euró függ a műholdas navigáció alkalmazásától. Az ilyen termékek és szolgáltatások globális piaca az elmúlt néhány évben 30%-kal nőtt, és becslések  szerint 2020-ra eléri a 240 milliárd eurót.

Pontosság, elérhetőség, megbízhatóság
Az EGNOS, illetve később a Galileo jelentős mértékben fogja javítani az űrből érkező navigációs jelek elérhetőségét és pontosságát. A tervek szerint a felhasználók gyorsabban kapnak majd megbízhatóbb jeleket, és helyzetüket egyméteres pontossággal meg tudják határozni. A GPS jelenleg csak pár méteres pontossággal tud meghatározni egy adott helyet.

A nagyobb pontosságnak, elérhetőségnek és megbízhatóságnak köszönhetően a vállalatok és a vállalkozók előtt nyitva áll az innováció kapuja. A rendszerek javíthatják például az EU közlekedési és segítségnyújtási szolgálatait, a bűnüldözést, valamint az uniós határok és a békefenntartó missziók biztonságát.

A 2009 októberétől működő EGNOS már érezteti kedvező hatását (pl. a pontosabb vetés és trágyázás révén magasabbak a terméshozamok). Idén várhatóan elfogadják az európai repülőjáratokon történő használatát, ami javítaná az utasok biztonságát.

Időközben már pályára bocsátották a Galileo két próba-műholdját. Az EU 2011-ben és 2012-ben indítja útjára az első négy működő műholdat. Ezt követően - a kezdeti üzemszerű működésig (2014) - az EU háromhavonta két újabb műholdat lő fel.