Az éves növekedési jelentés      közzététele új korszak nyitányát jelzi. Az új uniós rendszer azt hivatott elősegíteni, hogy a tagországok a jövőben szorosabban összehangolják egymással az EU előtt álló legfontosabb gazdasági kihívásokra adott válaszaikat.

A dokumentum kiadásával megkezdődött a gazdaságpolitikai koordináció első európai szemesztere, az a hat hónapig tartó és évente újrainduló ciklus, melynek során a tagállami kormányok be tudják építeni az uniós szinten folyó horizontális párbeszéd eredményeit költségvetési és gazdaságpolitikájukba. Ha a kezdetektől közösen dolgoznak gazdaságpolitikáik kialakításán, az EU-tagországok könnyebben tudnak majd közös célok eléréséért küzdeni és a közös gondok megoldásán fáradozni.

A dokumentum 10 pontban fogalmazza meg, melyek az uniós tagállamok legfontosabb teendői a gazdaságélénkítés és a foglalkoztatási helyzet javítása terén. A 10 prioritás összhangban van a Stabilitási és Növekedési Paktumban és az Európa 2020  elnevezésű új európai foglalkoztatási és növekedési stratégiában foglaltakkal. A pontok között szerepel a munkanélküliek munkába állásának elősegítése, a nyugdíjrendszerek megreformálása, az államadósság szigorúbb ellenőrzése és az integrált európai gazdaságban rejlő előnyök teljesebb kiaknázásának ösztönzése.

Az európai szemeszter keretében az alábbi lépésekre kerül sor az elkövetkező hónapokban:

Március: az uniós tagállamok kormányai a jelentés alapján meghatározzák a gazdasági prioritásokat.

Április: Az uniós kormányok benyújtják a Bizottságnak a következő évre vonatkozó költségvetési stratégiájuk tervezetét, melyet az intézmény kiértékel.

Június és július: Az elvégzett értékelőmunka alapján a Miniszterek Tanácsa (mely az uniós kormányok képviseletében jár el) országspecifikus ajánlásokat ad ki, és az Európai Tanáccsal közösen szakpolitikai tanácsokkal látja el a tagországok kormányait, mielőtt azok véglegesítik és nemzeti parlamentjük elé terjesztik költségvetésüket.

Egy Unió-szerte elvégzett felmérés  szerint az európaiak 77%-a úgy véli, hogy a tagállamok fiskális és gazdaságpolitikáinak szorosabb összehangolása elősegítené a gazdasági válságból való kilábalást.