Hazánk a 2004-es csatlakozás óta első ízben tölti be az Unió elnöki tisztét. A magyar elnökség kiemelt céljai között szerepel az európai gazdaság megszilárdítása, az Unió bővítése, az energiával kapcsolatos kérdések kezelése és a romák integrációja.

A magyar elnökség kezdetekor a gazdasági fellendülés még egyenetlen az Unióban, és a válságból való kilábalás sem mondható teljesnek. Az euróövezet nehézségeivel szembesülve a tagországok megállapodtak, hogy módosítják a Lisszaboni Szerződést annak érdekében, hogy véglegesíteni lehessen a Görögország és Íroszág megsegítésére létrehozott pénzügyi stabilizációs mechanizmust . Az új elnökség egyik feladata az lesz, hogy előrelépést érjen el a témáról folyó tárgyalásokban.

Az elnökség céljai között szerepel a tagoszágok közötti gazdaságpolitikai koordináció előbbre vitele is. Ennek érdekében "európai szemesztert" indít útnak, amely időszak alatt minden ország költségvetési tervezetét megvizsgálják európai szinten az esetleges egyensúlyhiányok kimutatása céljából.

Ami a társadalmi kérdéseket illeti, Magyarország a romák integrációjára irányuló európai stratégia kidolgozására törekszik. Az európai források hatékonyabb felhasználásával javítani lehetne a roma közösségek életkörülményein.

A magyar elnökség egyik fontos eseménye lesz az energia kérdésével foglalkozó csúcstalálkozó szervezése. A találkozó többek között a tagországok villamosenergia- és gázhálózatainak összekapcsolására összpontosít majd. A cél az, hogy az Unió kevésbé függjön az energiaimporttól, különösen a földgázellátás terén.

A magyar elnökség az eddig említetteken túl szeretné elmélyíteni az Uniónak Örményországgal, Azerbajdzsánnal, Grúziával, Moldovával, Ukrajnával és Fehéroroszországgal ápolt kapcsolatait. Májusban ezen országok képviselőit a keleti partnerség második csúcstalálkozóján fogadja majd.

Magyarország végül ki akar állni a bővítés mellett is, különösen, ami Horvátország csatlakozását illeti. Az ország 2004 óta tagjelölt, és mára a csatlakozási tárgyalások végső szakaszába érkezett.