A munkaképes korú európai polgárok közül hozzávetőleg 76 millióan alacsonyan képzettek vagy semmilyen képesítéssel sem rendelkeznek. A meghirdetett állásokhoz ezzel szemben egyre inkább szükséges valamilyen képesítés. A képzett munkaerő iránti kereslet várhatóan tovább nő az elkövetkező évtizedben, és ez azzal jár, hogy a megfelelő képességekkel nem rendelkező fiatalok és felnőttek nehezebben fognak munkát találni. Ha mégis kapnak állást, képzettebb társaiknál várhatóan kevesebbet keresnek majd.

Az új szakképzési stratégia  a jelenlegi és jövőbeli munkavállalókat olyan szakmai és általános képességekkel kívánja felvértezni, amelyekre szükségük lesz a modern gazdasági életben. A stratégia a szakoktatás és -képzés minőségének javítását, valamint az alkotókészség és a vállalkozókedv serkentését célozza, továbbá arra irányul, hogy tanulmányaik és szakmai pályafutásuk minden szakaszában megkönnyítse az emberek számára a tanulást.

Az EU gondoskodni kíván arról is, hogy a szegényebb családból származó, a sajátos nevelési igénnyel rendelkező, illetve az idősebb munkavállalók is ugyanolyan könnyen juthassanak szakképzéshez, mint bárki más.

A stratégia cselekvési tervet is tartalmaz, amely összegzi, milyen erőfeszítéseket kell a kormányoknak megtenniük az elkövetkező négy évben. A célok közé tartoznak a következőek:

• a vállalkozásokkal együttműködve azonosítani a készségbeli hiányosságokat,
• több szakiskolát nyitni,
• külföldi képzést elősegítő stratégiákat életbe léptetni,
• felhívni a figyelmet a szakképzés előnyeire,
• szakképzésre vonatkozó közös EU-szabványt kidolgozni a minőségbiztosításról szóló 2009-es uniós ajánlás alapján,
• megvizsgálni, hogyan lehet a szakképzésben részt vevők számát növelni.

A szakképzés kedvezően hathat Európa versenyképességére és gazdasági növekedésre is. Ha a munkaerő rendelkezik a szükséges készségekkel, akkor a vállalatok könnyebben tudnak igényeiknek megfelelő munkavállalókat felvenni, s ez segíti őket a világszintű versengésben.

A stratégia a 2002-ben indított koppenhágai folyamat (de) (en) (fr) legújabb felülvizsgálatának eredményeképpen jött létre. A koppenhágai folyamat az európai szakoktatási és -képzési rendszerek feljesztését célzó, átfogó, hosszú távra szóló program. A folyamatban a szakszervezetek és a munkavállalók képviselőin, valamint a Bizottságon kívül 33 ország (a 27 uniós tagállamon kívül Horvátoszág, Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság, Izland, Liechtenstein, Norvégia és Törökország) vesz részt.