Az Európai Bizottság legfrissebb gazdasági előrejelzése   értelmében 2010 és 2011 között az EU területén kb. 1¾%-kal növekszik majd a GDP, és a növekedés üteme 2012-ben a 2%-ot is eléri majd a befektetések és a fogyasztói kiadások bővülésének köszönhetően.

Mindezek eredményeként a munkavállalók helyzetében is érzékelhető lesz némi javulás. A foglalkoztatás 2011 folyamán várhatóan közel ½%-kal, 2012-ben pedig mintegy ¾%-kal bővül majd. Az előrejelzés szerint a munkanélküliek aránya 9½%-ról (2010) fokozatosan 9% körüli értékre csökken (2012).

Az EU kivitele már egy ideje stabil növekedést mutat. Mivel azonban a várakozások értelmében a gazdasági termelés 2010 második felében és 2011 folyamán világszerte lelassul majd, ez fékezni fogja az uniós export bővülését is.

Kedvező hír, hogy a gazdaságélénkülés, mely 2009 harmadik negyedévében indult meg, kiszélesedni látszik. A kivitel bővülése rendszerint ösztönzőleg hat az ipari beruházásokra, azaz az új gépek és berendezések beszerzésére, illetve a meglévő termelőeszközök korszerűsítésére.

Ennek eredményeként - a vállalatok beruházásainak és a fogyasztói kiadások növekedésének köszönhetően - a belföldi kereslet fellendülése bizonyos mértékig ellensúlyozni fogja a kedvezőtlen folyamatokat. A fogyasztói kiadások növekedésének azonban gátat vethetnek a költségvetési hiány csökkentésére irányuló kormányzati törekvések.

Az előrejelzés szerint az infláció továbbra is enyhe marad az Európai Unióban: idén és jövőre átlagosan 2%, 2012-ben pedig még kevesebb, hozzávetőleg 1¾%. Az euróövezetben átlagosan kb. 1¾%-os inflációra lehet majd számítani 2011 és 2012 között.

A gazdaságélénkülésnek és az államháztartási hiány mérséklése érdekében tett tagállami erőfeszítéseknek hála 2010-ben várhatóan az uniós tagországok fele csökkenteni tudja a költségvetési deficit mértékét 2009-hez képest. Az pedig már 24 tagállam esetében prognosztizálható, hogy jövőre kisebb államháztartási hiányt halmoznak fel, mint 2009-ben tették.

Noha az összesített adatok az uniós gazdaság fellendülését jelzik, a tagországok között eltérések tapasztalhatók: egyesek közülük gyorsabban haladnak a recesszióból kivezető úton, mint mások. Ez részben annak tulajdonítható, hogy az egyes tagállamoknak más-más nagyságrendű gazdasági kihívásokkal kell megbirkózniuk (lásd a lakásárak visszaesésében, illetve a szerkezetátalakítást igénylő ágazatok tekintetében mutatkozó különbségeket). Az eltérések további oka az Unióban, illetve az eurózónában folyó egyensúly-helyreállítási intézkedésekben keresendő.