„Magyarország visszatért a gazdasági növekedés pályájára és mára az egyik legalacsonyabb költségvetési hiánnyal rendelkezik az Európai Unióban. Üdvözlöm a hatóságok elkötelezettségét a 2010-es költségvetési hiánycél mellett", nyilatkozta Oli Rehn, gazdasági ügyekért és monetáris politikáért felelős biztos. „Ugyanakkor a túlzott költségvetési hiány jövő év végéig történő kiigazítása nehéz döntéseket igényel, különösen a kiadásokkal kapcsolatban. Emellett biztosítani kell a kiszámítható környezetet a hazai és a külföldi befektetők számára egyaránt."

A küldöttség áttekintette a gazdasági helyzetet és üdvözölte, hogy a kivitel közelmúltbeli erős növekedése következtében a bruttó hazai termék várhatóan 0,6 százalékkal fog nőni idén, szemben a korábbi 0 százalék körüli előrejelzéssel. 2011-ben a növekedés várhatóan legalább 2,5 százalékra fog gyorsulni.

Hasznos megbeszélések zajlottak az új kormány idei évre, illetve a további évekre vonatkozó gazdaságpolitikai elképzeléseiről. A küldöttség üdvözölte a kormány elkötelezettségét a 2010-es, korábban közösen meghatározott, a GDP 3,8%-át kitevő költségvetési hiánycél elérése mellett. A küldöttség továbbá hangsúlyozta, hogy a költségvetési konszolidáció folytatása, összhangban azokkal a költségvetési hiánycélokkal, amelyekről korábban megállapodás született, alapvető fontosságú az államadósság mérséklése, a finanszírozási feltételek javítása és a fenntartható gazdasági növekedés szempontjából, valamint a magyar közpénzügyek hitelességének növelése érdekében is. Emellett megállapította, hogy az idei első félévi, az eredetileg vártnál rosszabb költségvetési folyamatokat követően számos lépés történt azok ellensúlyozására, ide értve jelentős bevételnövelő, illetve megtakarítási intézkedéseket.

Ugyanakkor ezek a kiigazító lépések valamivel elmaradnak a szükségestől és jellemzően átmeneti jellegűek, emiatt a kormánynak növelnie kell az erőfeszítéseket a fenntartható, 2011-ben 3 százalék alatti költségvetési hiány elérése érdekében. Míg a tervezett pénzügyi szektorra kivetett különadó hozzájárulhat a rövidtávú költségvetési kötelezettség-vállalások teljesítéséhez, a Bizottság szolgálatai úgy ítélik meg, hogy ez az adó a jelenlegi formában a befektetési kedv és a gazdasági növekedés  érdemi visszaesését eredményezheti. A küldöttség emiatt sürgette a kormányt, hogy gondolja át ennek az adónak néhány jellemzőjét.

A Bizottság szolgálatai úgy vélték, hogy a pénzügyi szektor stabilitását megszilárdította a pénzügyi felügyeleti rendszer megerősítése. Míg a szerkezeti átalakítások iránti elkötelezettség más területeken is tetten érhető, ide értve a közlekedési és az egészségügyi szektort, a küldöttség megállapította, hogy ezekkel kapcsolatban a kormány további pontosítást jelenleg nem tud nyújtani. További, a kormány által javasolt törvénytervezetek piactorzítónak ítélhetőek és azok az Európai Uniós joggal is ellentétesek lehetnek. A küldöttség tovább sürgette a kormányt, hogy tartsa tiszteletben a központi bank, illetve annak működésének teljes függetlenségét. A küldöttség úgy ítélte meg, hogy a kormányzattal további tárgyalások szükségesek, emiatt helyes a felülvizsgálat lezárását elhalasztani és az egyeztetéseket egy későbbi időpontban folytatni.

Ami az Európai Unió által nyújtott pénzügyi segítségnyújtás szerkezeti reformokkal kapcsolatos feltételeit illeti, amellett, hogy kielégítő előrehaladás történt a pénzügyi szektorban, némi előrelépés tapasztalható a költségvetési felügyeletben is, de a küldöttség számos aggasztó lépést is tapasztalt, így például a kincstárnoki rendszert felváltó költségvetési felügyelői rendszer késedelmes bevezetését. A tömegközlekedési szektort érintő szerkezeti átalakításokkal kapcsolatban, amik a tervezett költségvetési megtakarítást alapozhatták volna meg, a küldöttség azt tapasztalta, hogy a tervezett intézkedéseket jórészt elhalasztották, kivéve az év eleji áremeléseket. Ez alátámasztja a kitűzött szerkezeti átalakítások fontosságát ebben a szektorban.

A Bizottság részéről a küldöttséget Matthias Mors, a gazdasági és pénzügyi igazgatóság (ECFIN) megbízott igazgatója és Barbara Kauffmann, az ECFIN-ben a Magyarországot is magába foglaló országcsoportért felelős osztályvezető vezette.

Háttér:
Az Európai Unió 2008 novemberében határozott arról, hogy Magyarország számára középtávú pénzügyi segítséget nyújt. Magyarország ebből a 6,5 milliárd eurós hitelből három részletet hívott le eddig: egyenként 2 milliárdos részleteket 2008 december 9-én és 2009 március 26-án, illetve egy 1,5 milliárd eurós részletet 2009 július 6-án. Tekintettel a pénzügyi piacokhoz való könnyebb hozzáférésre, Magyarország nem hívta le sem 2009 novemberében, sem 2010 februárban az IMF és az EU által az akkori felülvizsgálatok sikeres lezárása által  rendelkezésre álló hitelrészleteket. Az Európai Unió által biztosított pénzügyi segítségnyújtás 2 éves időtartamra, 2010 november 3-áig szól.