Az Európai Unió vezetői június 17-i brüsszeli csúcstalálkozójukon úgy határoztak, hogy a közeljövőben nyilvánosságra hozzák az európai bankszektorban jelenleg végzett stresszterhelés eredményét. Céljuk, hogy meggyőzzék a piacokat arról, hogy az egyes tagországok által felhalmozott államadósság ellenére az EU pénzügyileg stabil.

José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke arra szólította fel az uniós vezetőket, hogy hozzák nyilvánosságra az ún. stressztesztek eredményét. Ezek a vizsgálatok azt mérik, milyen mértékben képesek az egyes bankok hatékonyan védekezni a gazdasági megrázkódtatások ellen.

Az eredmények közzététele a Bizottság elnöke szerint várhatóan megnyugtatja majd a befektetőket, hiszen eloszlatja az alaptalannak bizonyuló félelmeket, és lehetőséget ad a fennmaradó, ténylegesen létező problémák kezelésére. A 25 legnagyobb európai bankban folyó stressztesztek eredményét az illetékesek legkésőbb július második felében nyilvánosságra hozzák.

A csúcsértekezleten a tagállamok állam- és kormányfői arról is megállapodtak, hogy szigorúan fellépnek a túlköltekező kormányok ellen, és megvitatták azokat az elképzeléseket is, amelyek értelmében a szabályszegők ellen új szankciókat kell bevezetni, az adósságszintek alakulását és a többi tagállam gazdaságpolitikai intézkedéseit pedig szorosabban nyomon kell követni.

A jövő héten Torontóban megrendezendő G20-as csúcstalálkozóra való tekintettel az uniós vezetők kifejezésre juttatták, hogy támogatják a pénzintézetek megadóztatására irányuló tervet, mely a kockázatok továbbterjedésén túlmenően azt hivatott megakadályozni, hogy az esetleges bankcsődök anyagi következményei az adófizetőkre háruljanak. Az EU állam- és kormányfői arra fognak törekedni a közelgő G20-as csúcstalálkozón, hogy a világ vezetői fontolóra vegyék a pénzügyi tranzakciókra kivetendő globális adó bevezetésének lehetőségét.

Június 17-i brüsszeli csúcstalálkozóján az Európai Tanács elfogadta továbbá az "Európa 2020" elnevezésű stratégiát, mely az európai gazdaság fellendítését hivatott elősegíteni a következő évtized folyamán. A résztvevők megállapodást fogadtak el arról is, hogy további szankciókat vezetnek be Irán ellen, az ország atomprogramja miatt. Az uniós vezetők zöld utat adtak Izlandnak ahhoz, hogy a szigetország folytassa az uniós csatlakozásra való felkészülést, és üdvözölték azt a bizottsági javaslatot, hogy Észtország 2011-ben bevezesse az eurót.

A közelmúltbeli pénzügyi válság, melynek során a kormányok nagy összegű hiteleket vettek fel a bankok megmentése és a gazdasági növekedés ösztönzése céljából, alapjaiban rázta meg a tagországok államháztartását. Most, hogy a gazdaság kezd ismét erőre kapni, az Európa 2020 stratégia révén az EU hangsúlyváltást kíván elérni: a gazdaságösztönző kiadások helyett mindenekelőtt költségvetési fegyelemre és a strukturális reformokra van szükség.

A stratégia az első olyan uniós terv, mely előírja a tagállamok kormányai számára, hogy - részletes tervek alapján - nemzeti célértékeket határozzanak meg annak érdekében, hogy az EU el tudja érni a foglalkoztatás, az oktatás, a szegénység felszámolása, az éghajlatváltozás elleni küzdelem, valamint a kutatás és fejlesztés terén meghatározott mennyiségi célkitűzéseket. A tagállamok által hozott intézkedéseket az Unió nyomon fogja követni.

Az Európa 2020 növekedési stratégia