A jövő héten esedékes éghajlatváltozási ENSZ-konferencia előtt az EU tanulmányt hozott nyilvánosságra az üvegházhatást okozó gázok nagyobb mértékű csökkentésének megvalósíthatóságáról.

Az Európai Unió egy korábbi kötelezettségvállalása szerint 2020-ra legalább 20%-kal csökkenteni fogja az üvegházhatású gázok kibocsátását az 1990-es szinthez képest. A Koppenhágában megrendezett éghajlatváltozási ENSZ-konferencián az EU vállalta, hogy 30%-ra növeli ezt az arányt, amennyiben a szennyezőanyag-kibocsátás nagy mennyiségéért felelős többi ország is így tesz. A konferencia résztvevői azonban nem jutottak megegyezésre a kérdésről. A környezetvédelmi miniszterek eből kifolyólag felkérték a Bizottságot annak tanulmányozására, miképpen valósíthatja meg az Unió egyedül e célkitűzést. Az eredményeket Connie Hedegaard éghajlat-politikai biztos mutatta be.

Az elemzés szerint a 30%-os csökkentés az uniós országoknak együttesen 81 milliárd euróba kerülne évente, ami a bruttó hazai termék (GDP) 0,54%-nak felel meg. Jóllehet e 30%-os célkitűzés megvalósítása a 20%-os csökkentéssel járó költségekhez képest abszolút értékben 33 milliárd euróval kerülne többe évente, ez az összeg csupán 11 milliárd euró, ha a 2008-as becsült költségekhez viszonyítjuk.

Ez az alacsonyabb költség az olajárak növekedését és a recesszió alatti energiakereslet-csökkenést tükrözi: e két fejlemény mélybe rántotta Európa szennyezésének költségét. Az uniós jogszabályok szerint a nehézipari szereplőknek széndioxid-kibocsátás esetén engedélyeket kell vásárolniuk, amelyekkel azután számos európai piacon kereskedhetnek. A kőszén árát alapul véve a 20%-os kötelező csökkentés költsége 2008 óta 30%-kal csökkent: tehát ma már évi 70 milliárd euró helyett csak évi 48 milliárd euróba kerül.

A tanulmány rámutat arra, hogy az üvegházhatású gázok nagyobb mértékű csökkentése serkentőleg hathat a gazdaságra és mérsékelheti az Unió függését a külföldi kőolajtól és földgáztól. Emellett pedig megkönnyíthetné Európa számára, hogy 2050-re elérje a 80%-os emisszió-csökkentést.

Az új célkitűzés életet lehelhet az éghajlatváltozási tárgyalásokba is, miután a koppenhágai csúcstalálkozón nem sikerült jogilag kötelező erejű nemzetközi megegyezést aláírni az éghajlat-változás elleni küzdelemről. Az ENSZ-tárgyalások 2010. május 31-én folytatódnak.

A bizottsági dokumentum áttekinti az üvegházhatású gázok nagyobb mértékű csökkentésének módjait , és megvizsgálja azt is, milyen hatással járna a 30%-os célkitűzés a nem uniós országokra. A feltérképezett megoldások között szerepel pl. az, hogy a széndioxid-kibocsátási engedélyeket visszatartanák és a „zöld” iparágakat jutalmaznák meg velük.