A dokumentum részletesen áttekinti azokat az átfogó politikai célkitűzéseket, amelyeket az EU vezetői az úgynevezett stockholmi program elfogadásával decemberi találkozójukon hagytak jóvá. A közrenddel kapcsolatos menetrendet 2014-ig meghatározó stockholmi program - a tagállami menetrendektől eltérően - a jogérvényesülés és a biztonság kérdéseit az 500 milliós európai lakosság egészének szemszögéből közelíti meg.

Jóllehet az utóbbi évtizedekben az EU országainak igazságügyi és biztonsági együttműködése szorosabbá vált, a 27 tagállam jogi hagyományainak különbözősége gyakran még ma is megnehezíti az európaiak számára, hogy hazájukon kívül, más uniós országban éljenek és dolgozzanak. Számtalan polgári jogi okmányt például nem ismernek el más EU-tagállamok.

A bizottsági terv az ilyen akadályok elhárításán túlmenően azt hivatott elérni, hogy egységes, uniós szintű megoldás szülessen az országhatárokon túlmutató problémákra - többek között a katasztrófaelhárítás, a bevándorlás, a szervezett bűnözés és a terrorizmus elleni küzdelem területén.

A stockholmi program felveti azt a kérdést, hogyan lehet a magánélet védelmének érvényt szerezni az információs társadalom korában. A Bizottság ezzel összhangban tervében az 1995-ben kelt uniós adatvédelmi jogszabályok átdolgozását szorgalmazza, továbbá tárgyalásokat sürget az Egyesült Államokkal a terrorizmus elleni küzdelem szempontjából fontos pénzügyi információk megosztásáról. A terv ezenkívül javaslatokat fogalmaz meg arra vonatkozóan is, hogy váljon büntetendővé a személyazonosító adatokkal való visszaélés és az információs rendszerek elleni támadás.

A teendők között szerepel továbbá a büntetőperek vádlottjait megillető jogok bővítése. Olyan uniós javaslatok várhatóak, amelyek azt hivatottak biztosítani, hogy a vádlottak jobban hozzáférjenek az őket érintő információkhoz, illetve könnyebben kaphassanak jogi tanácsot és segítséget. Az elmúlt hónapban már született ebben a témában egy javaslat, amely ha hatályba lép, fordítói és tolmácsszolgáltatás igénybevételére jogosítja fel majd azokat a gyanúsítottakat, akik nem beszélik az ügyüket tárgyaló bíróság nyelvét.

A terv az említetteken felül a bűncselekmények áldozatainak jogaival is foglalkozik, EU-szerte védelmet biztosító és egyértelmű szabályok bevezetését javasolva. A tagállami ügyészekből, bírákból és rendőrtisztekből álló, 1999-ben létrejött Eurojust hálózat a terv szerint a jövőben kezdeményezhet is nyomozást - eddig hatásköre csak a nyomozati együttműködésre terjedt ki. A tervben szerepel továbbá az európai ügyészség létrehozásának javaslata is. Az új hivatal az EU pénzügyi érdekei elleni jogsértésekkel, így például az adócsalással foglalkozna.

Az év elején a Bizottság a Frontex , az európai határrendészeti ügynökség szerepkörének bővítését szorgalmazta. Ehhez kapcsolódóan az intézmény a közeljövőben javaslatot tesz a közös menekültügyi rendszer, illetve a határellenőrzés nélküli schengeni térségben alkalmazandó automatikus határátlépési létesítmények létrehozására.

Kérdések és válaszok a jogérvényesülésről és a biztonságról

Uniós szakpolitikák - jogérvényesülés és a polgárok jogai