A vezetők közös nyilatkozatukban kijelentették, hogy az előterjesztett terv legtöbb elemével egyetértenek, így azzal is, hogy jobban össze kell hangolni a tagállami és az uniós gazdaságpolitikát. Hozzátették: szorosabb gazdasági együttműködésre van szükség ahhoz, hogy Európa kilábaljon a pénzügyi válságból, és meg tudjon küzdeni olyan hosszú távú kihívásokkal, mint például a globalizáció, az éghajlatváltozás és a népesség elöregedése.

Három területen számszerűsített célokat is elfogadtak, amelyek a foglalkoztatás bővítésére, a kutatásra és fejlesztésre fordított források növelésére, valamint az Unió környezetvédelmi kötelezettségvállalásainak teljesítésére irányulnak. A Bizottság által javasolt két további – az iskolázottság szintjének emelésével és a társadalmi befogadás elősegítésével kapcsolatos – célkitűzés pontosabb meghatározására júniusban, újabb csúcstalálkozó keretében kerül majd sor.

A vezetők a bizottsági ajánlással összhangban megállapodtak abban, hogy az egész Unióra vonatkozó közös célkitűzéseket egyedi tagállami célkitűzésekre kell tovább bontani. (Az EU előző 10 évre szóló gazdasági stratégiája esetében ez a lépés elmaradt. ) A Bizottság közreműködik majd a tagállami célkitűzésekről folytatandó tárgyalásokban, a végső szó azonban a tagállami kormányoké lesz e kérdésben.

A politikusok kijelentették, hogy júniusban az aktuális helyzet ismeretében fontolják majd meg, milyen uniós szintű intézkedésre kerüljön sor annak érdekében, hogy az uniós célértékek összhangban legyenek a tagállami célértékek összegével.

A tagországok kormányainak részletes tervet is be kell majd nyújtaniuk arról, hogyan kívánják elérni a kitűzött célokat. A tagállami reformprogramoknak a gazdasági fejlődést gátló főbb akadályok felszámolására is ki kell térniük. Az elért fejlődés áttekintése céljából uniós szinten éves jelentések készülnek majd.

Miután az euróövezet országai megegyeztek a Görögországnak szánt támogatási csomagról, a Tanács felkérte a Bizottságot, tegyen javaslatot június folyamán arról, hogyan lehetne javítani az eurózóna országai közötti koordinációt. Az elmúlt hónapok során az euró veszített az értékéből, mivel a befektetőkben aggodalmat keltett, hogy Görögország és néhány más tagország nagy államadóssággal küzd.