A konzultációs eseménysorozat keretében másodikként sorra kerülő rendezvényt az Európai Bizottság és a Magyar Köztársaság Külügyminisztériuma szervezte. Látogatása során Hahn biztos megbeszélést folytatott Bajnai Gordon miniszterelnökkel, Balázs Péter külügyminiszterrel és Varga István nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszterrel, és részt vett a Duna-csúcstalálkozón is.  A rendezvény további résztvevői voltak többek között Románia, Bulgária, Horvátország és Moldova miniszterelnöke, valamint Szerbia miniszterelnök-helyettese.

Hahn biztos a konferencia előtt elmondta: „Nyilvánvalóan közös a célunk: javítanunk kell a Duna-régióban élő 115 millió ember életminőségén, és nagyobb jólétet kell biztosítanunk számukra. Ma nekilátunk a konkrét projektek megvitatásának, amelyek tartós eredményeket hoznak. Különösen nagy örömmel látom a magas szintű politikai képviseletet. Ez azt bizonyítja, hogy kötelezettséget vállalunk arra, hogy a közös kihívásokra közös megoldásokat találjunk.”

A Duna-régió 14 országot foglal magában Németországtól Ukrajnáig, ebből nyolc uniós tagállam. A régió előtt álló kihívások egymással összefüggő jellege miatt hatékonyabb koordináció érhető el akkor, ha az együttműködés makroregionális keretek között zajlik. Ez a megközelítés, amelyet először a balti-tengeri régióra vonatkozó uniós stratégiánál alkalmaztak, nem von magával új jogszabályokat vagy intézményeket, hanem inkább megerősíti a különböző szakpolitikák és az érdekeltek széles köre közötti kapcsolatokat.

A konferencia egy sorozat része, amely lehetőséget nyújt az érdekelt feleknek arra, hogy kifejtsék véleményüket, ugyanis az Európai Bizottság az év végéig stratégiát dolgoz ki a régió számára. Budapesten a stratégia négy prioritását vitatták meg: gazdasági fejlesztés; fenntartható fejlődés; kultúra, oktatás és identitás és intézményi fejlődés. További témákat a későbbi konferenciák fognak érinteni.

A Duna-régió óriási lehetőségek tárháza, melyek kiaknázása egyaránt előnyére válhat a gazdaságnak, a környezetnek és a társadalomnak, azonban még ma is jelentős gazdasági, szociális és infrastrukturális egyenlőtlenségek vannak, amelyek a régió megosztott történelme során alakultak ki. A stratégia alkalmazása segít megszüntetni a múlt egyenlőtlen örökségét.

A stratégia megoldásokat próbál kínálni a közlekedés és az energiahálózatok javítására és a szennyezés csökkentésére.  A Duna-medence például több mint 300 madárfajnak ad otthont, köztük néhány rendkívül ritkának is. Sürgős fellépésre van szükség annak érdekében, hogy az ipari és a mezőgazdasági környezetszennyezés ne fenyegesse létüket. A belvízi hajóutak hálózata szintén fejlesztésre szorul, ugyanis a dunai hajóforgalom jelenleg csak 10%-a a rajnainak.

Magyarország máris hozzájárult a stratégia kialakításához, amikor rámutatott arra, mekkora szükség van az ivóvízminőség javítására, a gázvezetékek és az elektromos hálózatok összekapcsolására, illetve a tengerparti és kikötői fejlesztések ösztönzésére.

Noha a stratégia nem rendelkezik majd külön uniós finanszírozási forrással, számos uniós programnak köszönhetően a régió máris jelentős támogatásban részesül. A stratégia célja, hogy a hozzáférhető támogatási összegek – 2007–2013 között csak a kohéziós politika (Európai Regionális Fejlesztési Alap, Kohéziós Alap, Európai Szociális Alap) 100 milliárd eurót irányzott elő a régió számára – felhasználása hatékonyabban történjen, valamint hogy felhívja a figyelmet a makroregionális együttműködés jelentőségére a helyi problémák kezelésében.

Előzmények
A részt vevő országok, azaz amelyekre jelenleg a dunai együttműködési folyamat kiterjed (köztük nyolc uniós tagállam): Ausztria, Bulgária, Cseh Köztársaság, Magyarország, Németország, Románia, a Szlovák Köztársaság, Szlovénia, Bosznia és Hercegovina, Horvátország, a Moldovai Köztársaság, Montenegró, Szerbia és Ukrajna.

A következő lépések: A Duna-stratégiáról folytatott konzultáció, amely hivatalosan február elején Németországban, az ulmi konferencián vette kezdetét, koranyárig folytatódni fog: további rendezvények vannak kilátásban Ausztriában és Szlovákiában (áprilisban), Bulgáriában (májusban) és Romániában (júniusban). Mint más hasonló rendezvényeken, az Európai Bizottság most is felkér minden érdekelt felet, hogy vegyen részt az online nyilvános konzultáción, amely 2010. április 12-én zárul le. 

A Bizottság 2010 decemberében cselekvési tervre és kormányzási rendszerre irányuló javaslatot terjeszt elő, amelyet a javaslat megvitatása után a tagállamok várhatóan 2011 elején hagynak jóvá.