Bizottság prioritásainak bemutatásakor úgy fogalmazott: a testület legfontosabb feladata az lesz, hogy fellendítse a gazdaságot és munkahelyeket teremtsen a válság miatt munkanélkülivé vált milliók számára. A Bizottság elnöke emellett elkötelezte magát azon pénzügyi reformok folytatása mellett is, amelyek újabb válságok kialakulását hivatottak megakadályozni.

Ami a hosszú távú célkitűzéseket illeti, a gazdasági növekedés jegyében született tízéves EU-terv, a Lisszaboni Stratégia az idén lezárul. A stratégiát felváltó új dokumentum kidolgozása már folyamatban van. A Bizottság elnöke hivatalosan márciusban terjeszti elő a javaslatot, de a célkitűzéseket ismertető munkadokumentumot már közzétette.

A múlt héten José Manuel Barroso nagy vonalakban ismertette is az EU vezetőivel az „Európa 2020”-ként ismert tervet. A stratégia az alacsony szén-dioxid-kibocsátású iparágak előmozdítására, a kutatásba és a fejlesztésbe való beruházásra, a digitális gazdaság megteremtésére, valamint az oktatás és a képzés korszerűsítésére összpontosít.

Az új terv ezenkívül a közös piac megszilárdításának feladatát helyezi előtérbe, illetve azt hivatott elérni, hogy a tagállamok a megengedett korlátok közé szorítsák vissza költségvetési hiányukat. Barroso elnök szerint ehhez jobban össze kell hangolni az uniós országok gazdaságpolitikáját. Jelenleg húsz tagállam lépte túl a megengedett 3%-os államháztartási hiányt.

Az új Bizottság az EU első olyan végrehajtó testület, amely a Lisszaboni Szerződés hatálya alatt végzi munkáját. A szerződés az uniós döntéshozatalt hivatott egyszerűsíteni, emellett elősegíti, hogy az EU nagyobb szerepet játsszon a nemzetközi porondon. Az EU-szerződések őreként az új Bizottságnak biztosítania kell a reformok végrehajtását is. Ez azért is nehéz feladat, mert szinte valamennyi uniós intézmény működése megváltozik.

Kezdve ezt a Bizottsággal. A szerződés létrehozta a külügyi főképviselői posztot, melyre a Bizottság alelnöki tisztségét is betöltő Catherine Ashton nevezték ki.

Első mandátuma során Barroso elnök a globális felmelegedés elleni küzdelmet az általa vezetett testület egyik fontos feladataként tartotta számon. Az új éghajlat-politikai portfólió arról tanúskodik, hogy ez új megbízatása alatt sem lesz másként. Az EU arra törekszik, hogy a nemzetközi tárgyalások mihamarabb újrakezdődjenek, és ott folytatódjanak, ahol a koppenhágai éghajlat-változási konferencián abbamaradtak.

Az éghajlat-változási tárca nem az egyetlen új tisztség. A Bizottság történetében először jött létre kizárólag az uniós belügyeknek, illetve a humanitárius segítségnyújtásnak szentelt tárca. Számos más portfólió is átalakult.

A második Barroso-Bizottság ezen a héten tartja első ülését. Az új Bizottságba mind a 27 uniós tagállam egy-egy biztost delegált. A 27 biztosból 14 az előző Bizottságnak is tagja volt. A biztosok megbízatása öt évre szól.

EU 2020 – Stratégia a fenntartható növekedésért

Politikai iránymutatás az új Bizottság számára