- Kitől hallottál a Juvenes Translatores fordítóversenyről és miért döntöttél úgy, hogy jelentkezel?

- Az iskolában (a budapesti Fazekas Gimnázium) hallottam róla, és azt gondoltam, miért ne próbálnám meg. Tetszett a megmérettetés ötlete, az, hogy visszajelzést kapjak arról, nyelvtudásilag hol is állok a többi kortársamhoz viszonyítva. Szerettem volna próbára tenni a tudásomat és persze kíváncsi voltam arra is, hogy meg tudom-e oldani a feladatot.

- A környezeted hogyan fogadta a hírt, hogy te vagy a magyar nyertes?

- A családom nagyon örült neki, de hadd tegyem hozzá, hogy az iskolám is nagyban hozzájárult ahhoz, hogy ilyen eredményt értem el. Nagyon szeretek a Fazekasba járni, mert jó a légkör, kiválóak és segítőkészek a tanárok és az osztályközösség is nagyszerű, örülünk egymás sikereinek.

- Brüsszeli látogatást nyertél, ahol részt fogsz venni a díjkiosztó ünnepségen is. Milyennek képzeled?

- Az ünnepségen biztosan lesznek magas beosztású uniós tisztviselők is. De ami lényegesebb, örülök hogy találkozhatok a többi 26 tagállam nyertesével is. Talán ez lesz a brüsszeli látogatás legérdekesebb része.

- A versenyen angolból fordítottál magyarra. Más nyelvet is tanulsz?

- Igen, tudok még franciául és a terveim szerint nyáron elkezdem a németet is. Úgy tudom, hogy ezek különösen hasznosak az Unióban, mert ezek számítanak munkanyelveknek. Az egzotikumokat tekintve még az sem kizárt, hogy egyszer japánul fogok tanulni. Molekuláris biológiával és genetikával szeretnék foglalkozni, és Japán igen jelentős eredményeket tud felmutatni ezeken a területeken.

- Hogyan készültél fel a versenyre?

- Amikor nyelvvizsgára készültem, sok fordítási feladattal találkoztam. Ezen kívül rengeteget olvasok angolul és persze szépirodalmat magyarul is. De az interneten ma már a legtöbb információ szinte kizárólag angolul érhető el, ez is biztos szerepet játszik a nyelvtudás építésében.

- A versenyfeladat kézhezvétele előtt volt valamilyen fordítói koncepciód? Milyennek találtad a lefordítandó szöveget?

- Tulajdonképpen igen. Abból indultam ki, hogy a fordításnak jól kell hangoznia magyarul. Minden egyes mondatot részletesen átnéztem, és a munka során tartottam magam ahhoz az elvhez, hogy nem kell szigorúan ragaszkodni a forrásszöveg szerkezetéhez. Bátran szedtem szét vagy kötöttem össze mondatokat, játszottam a lehetőségekkel. A forrásszöveg megértése nem okozott gondot, a feladatot sokkal inkább a magyarosítás jelentette.

- Ilyen kreatív hozzáállással milyennek értékelted saját munkádat közvetlenül a versenyt követően?

- Olyan érzésem volt, hogy másoknak biztosan jobban sikerült.

- Szerinted miért fontos az idegen nyelvek ismerete? Neked mit jelent az, hogy tudsz idegen nyelven kommunikálni?

- A nyelvtudás révén kinyílik a világ. Nemcsak uniós szinten, de mindenütt létfontosságú a nyelvtudás, ha ki akarjuk használni a lehetőségeket. Jó érzés, hogy meg tudom magam értetni. Emellett ne feledkezzünk meg arról sem, hogy egy szóviccet nem mindig lehet idegen nyelven visszaadni, nem véletlenül találkozunk rendszeresen olyan lábjegyzetekkel, hogy "lefordíthatatlan szóvicc". Arról nem is beszélve, hogy egy Verlaine-vers francia eredetiben lágyan ömlik, aminek a hangulatát más nyelven nagyon nehéz, olykor lehetetlen visszaadni.

- Elképzelhető, hogy a későbbiekben a szakmádban nyelvekkel esetleg fordítással foglalkozz?

- A természettudományok jobban érdekelnek, de nem zárom ki a fordítói szakmát mint alternatívát. Érdekes hivatás lehet.

Háttér
A Juvenes Translatores elnevezésű fordítási verseny