A jelentésből kiderül, hogy a megkérdezettek többsége hazánkban (56%) és az EU átlagában (54%) is úgy látja, hogy a válság munkaerőpiaci hatásait tekintve a legrosszabb még hátravan. A magyarok az EU átlagával megegyező arányban (38%) nyilatkozták, hogy a munkahelyeket érintő negatív hatás már elérte a csúcsot és innen kezdve apránként javulás várható. Mind a magyarok, mind az EU lakosainak kétharmada gondolja úgy, hogy hatékony megoldás lehetne a válság ellen, ha nemzetközi szinten szélesebb hatáskörrel bírna az EU a pénzügyi szolgáltatások szabályozásában.

A pénzügyi és gazdasági területeket közvetlenül érintő intézkedések mellett a magyarok közel harmada a munkanélküliek támogatását is előtérbe helyezné a válság elleni küzdelemben. Közel ennyien jelezték továbbá, hogy erősítenék a legszegényebbek felkarolása mellett a kis- és középvállalatok támogatását is hazánkban.

Pozitívabbnak bizonyultak a magyarok az európai átlagnál az EU-ba vetett bizalmat tekintve. Az előző Eurobarométer-felmérés óta eltelt időszakban Magyarországon 4 százalékponttal, azaz 53%-ra nőtt azok aránya, akik megbíznak az EU-ban. Ez 5 százalékponttal haladta meg az összes tagország átlagát.

A felmérésben résztvevők harmada helyesli, hogy Magyarország az EU tagjává vált. A többség úgy véli azonban, hogy az EU tagjának lenni se nem jó, se nem rossz dolog. Kimondottan negatív eredményeit látja hazánk csatlakozásának a megkérdezettek ötöde. A fél évvel korábbi felméréshez képest 2009 őszén viszont 3 százalékponttal nőtt azEurópai Monetáris Unió és az egységes fizetőeszköz bevezetésének támogatottsága hazánkban.

A magyarok több mint harmada szerint kedvező fejlemények tapasztalhatók az EU-ban. Nem sokkal kevesebben helyezkedtek semleges álláspontra ebben a kérdésben, és 27% szerint kimondottan rossz a jelenlegi irány. A fél évvel korábbi felmérés eredményeivel összehasonlítva 8 százalékpontot emelkedett az EU jelenlegi folyamatait pozitívan értékelők aránya. A magyarok 63%-a, az EU polgárainak 61%-a úgy érzi, hogy az EU bővítése túl gyors ütemben zajlott.

Hazánkban és az EU átlagában is a megkérdezettek alig több mint fele volt elégedett azzal, ahogyan a demokrácia működik az EU-ban. Saját hazájukra vonatkoztatva hasonló arányban elégedetlenek az EU polgárai. A magyarok sokkal kevésbé tartják megfelelőnek a demokrácia működését hazánkban (23%), mint az EU-ban.

A felmérés alapján a magyarok és az uniós polgárok háromnegyede szerint az EU nélkülözhetetlen az olyan globális kihívások leküzdésében, mint a klímaváltozás vagy a terrorizmus. Az emberek több mint négyötöde gondolja úgy, hogy a gazdasági hatalom az, amely leginkább meghatározza egy ország vagy országcsoport befolyását a világban.

A teljes jelentés letölthető az alábbi linkről:
Eurobarométer 72 - Nemzeti jelentés

A panelbeszélgetés résztvevői: Bod Péter Ákos, Palócz Éva és Tóth István György Moderátor: Kocsis Györgyi

Háttér
A Standard Eurobarométer Magyarországról szóló nemzeti jelentése a magyar polgárok Európai Unióval kapcsolatos kérdésekről alkotott véleményét vizsgálja és hasonlítja össze az EU területén élők véleményével. A tanulmány a 27 tagállamban és a tagjelölt országokban 2009 őszén végzett kutatás eredményeit tartalmazza. Az Eurobarométer általános jelentését az Európai Bizottság 1973 óta készíti el évente két alkalommal.

A jelentést 2010. január 28-án Duránszkai Gábor, a TNS Hungary ügyvezető igazgatója mutatta be. A bemutatót panelbeszélgetés követte a Gerbaud Házban megjelent érdeklődők előtt Bod Péter Ákos, Palócz Éva és Tóth István György részvételével, Kocsis Györgyi moderálásával.