Navigációs útvonal


RÓLUNK
Fotó: Horváth Dániel

Az Európai Bizottság Magyarországi Képviselete


Az Európai Bizottság üdvözli a Lisszaboni Szerződés hatálybalépését
Az oldal elküldése e-mailbenAz oldal elküldése e-mailbenNyomtatható változatNyomtatható változat
A publikálás dátuma: 2009/12/01

A Lisszaboni Szerződés ma, 2009. december 1-jén lép hatályba. Ez alkalomból a portugál kormány, a svéd elnökség és az Európai Bizottság közös ünnepséget szervez Lisszabonban. A Bizottság meggyőződése, hogy az új szerződés fontos új előnyökhöz juttatja a polgárokat, és belátható időtávra rendezi az intézmények körüli vitákat. Ezzel lehetővé válik az Európai Unió számára, hogy teljes mértékben a gazdasági és pénzügyi válságból való zökkenőmentes kilábalásra, valamint a környezetbarátabb növekedést célzó 2020-as stratégia előmozdítására koncentrálhasson.

    Az Európai Bizottság üdvözli a Lisszaboni Szerződés hatálybalépését

    José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke a következőket mondta: „A Lisszaboni Szerződés a polgárokat helyezi az európai projekt középpontjába.Örülök, hogy megvannak a cselekvéshez szükséges megfelelő intézményeink és stabil időszakot élünk, így most minden energiánkat arra fordíthatjuk, hogy kielégítsük az európai polgárok igényeit.”

    A Lisszaboni Szerződés anélkül módosítja a jelenlegi EU- és EK-Szerződést, hogy a helyükbe lépne.Megteremti az Unió számára az ahhoz szükséges jogi keretet és eszközöket, hogy kezelni tudja a jövő kihívásait, és választ adhasson az európai polgárok kéréseire.

    A Lisszaboni Szerződés lehetővé teszi az európai polgároknak, hogy beleszólhassanak az európai ügyekbe, ezenkívül chartában rögzíti alapvető jogaikat.Az EU-nak megfelelőbb eszközök állnak majd rendelkezésére az energia, az éghajlatváltozás, a határokon átnyúló bűnözés és a bevándorlás terén.A nemzetközi kérdésekben is határozottabban léphet majd fel.

    A következők tartoznak a szerződés legfontosabb vívmányai közé:

    • demokratikusabb, nyíltabb és elszámoltathatóbb Unió– az Európai Parlamentnek és a nemzeti parlamenteknek sokkal nagyobb beleszólásuk lesz az uniós döntéshozatali folyamatokba, és a polgároknak joguk lesz megtudni, hogy uniós szinten hogyan döntenek minisztereik.Minden európai polgárnak lehetősége lesz arra, hogy befolyást gyakoroljon az uniós jogszabályjavaslatokra.

    • hatékonyabb Unió– hatékony és modernizált intézmények segítségével.Ide tartozik a gyorsabb és következetesebb döntéshozatal a közrenddel kapcsolatos kérdésekben, ami által nőni fognak az EU lehetőségei a bűnözés, a terrorizmus és az emberkereskedelem elleni harcban.

    • több jog az európaiak számára– az EU értékeit és céljait minden korábbinál világosabban rögzítik.Az Alapjogi Charta az uniós szerződésekkel azonos jogállást kap.

    • tekintélyesebb globális szereplő– új pozíciókat hoztak létre annak érdekében, hogy nagyobb legyen az összhang az EU külpolitikájának olyan különböző ágai között, mint a diplomácia, a biztonság, a kereskedelem vagy a humanitárius segítségnyújtás.

    Ezek a javítások lehetővé teszik, hogy az Unió változásokat hajtson végre, az európaiak nagyobb biztonságban és jólétben élhessenek, és több lehetőségük nyíljon a globalizáció alakítására.

    Az európai polgárok számára előnyös változások tíz példája

    • A polgárok azon joga, hogy a Bizottságot új kezdeményezésre vonatkozó javaslattételre kérhessék fel („európai polgári kezdeményezés”)

    • Erősebb védelem a polgárok számára az Alapjogi Charta új jogállása következtében

    • Diplomáciai és konzuli védelem valamennyi uniós polgár számára külföldi utazás vagy letelepedés esetén

    • Kölcsönös segítségnyújtás az Unión belül természeti vagy ember által előidézett katasztrófák – például áradások és erdőtüzek – esetén

    • Új lehetőségek az energiapolitika, a polgári védelem és a határokon átnyúló komoly egészségügyi fenyegetések határokon átnyúló hatásainak kezelésére

    • Közös fellépés az olyan bűnszervezetek ellen, amelyek embereket csempésznek át a határokon

    • Közös szabályozás a menedékkérelem több tagállamban történő benyújtásának elkerülésére

    • Terrorizmus elleni küzdelem a vagyoni eszközök befagyasztása útján

    • Az EU döntéshozatalának demokratikusabb megközelítése (az Európai Parlament és a nemzeti parlamentek megerősített szerepe)

    • Képesség arra, hogy sürgős pénzügyi segítséget nyújtsunk harmadik államoknak

    A Lisszaboni Szerződés létrejöttének mérföldkövei:

    • 2007. június:Az Európai Tanács kormányközi konferenciát hív össze azzal a céllal, hogy módosítsák a jelenlegi szerződéseket

    • 2007. július–október:kormányközi konferencia

    • A 2007. október 18–19-i informális Európai Tanács által jóváhagyott szerződés jóváhagyása

    • 2007. december 12.:Az Alapjogi Charta kihirdetése az Európai Parlament (EP), a Tanács és a Bizottság elnöke által.

    • 2007. december 13.:Az új szerződés aláírása Lisszabonban

    • 2007. december–2009. november:ratifikációs eljárások a 27 tagállamban

    • 2009. december 1.:a Szerződés hatálybalépése

    A Lisszaboni Szerződés szövege a következő honlapon érhető el: http://europa.eu/lisbon_treaty

    HÍREK
    HÍREK

     


    ISMERI MÁR?

    Utolsó frissítés: 2010/10/30  |Az oldal tetejére