"Magyarország számos intézkedés révén eredményeket tud felmutatni az állami kiadások visszafogása terén, ami elősegítette a külső egyensúly jelentős javulását, fokozta a befektetői bizalmat és lényegesen hozzájárult a piaci finanszírozáshoz való hozzáféréshez." – nyilatkozta Joaquín Almunia, a gazdasági és monetáris ügyekért felelős európai biztos. "A konszolidációt folytatni kell annak érdekében, hogy Magyarország költségvetésének fenntarthatósága tovább erősödjön, az államadósság csökkenjen, és kedvezőbb környezet alakuljon ki a növekedésre összpontosító gazdaságpolitikának."

Magyarország teljesíti az egyetértési megállapodásokban vállalt kötelezettségeit, és azokat meghaladó lépéseket is tesz, amennyiben szükséges. A kormány jelentős lépéseket tett a válsághoz fűződő, halasztást nem tűrő problémák és a hosszú távú strukturális kihívások kezelése terén is. A költségvetési konszolidáció 2009 során folytatódott, és az előző két év alatt elért jelentős korrekciót követően ebben az évben a GDP mintegy 2 ¾ %-val tovább javítja a strukturális egyenleget. A kiadások tekintetében többek között a nyugdíj- és a lakástámogatási rendszerek révén keletkezett megtakarítás. A fenntarthatóságról szóló 2009. évi bizottsági jelentésben foglaltak szerint Magyarország – összevetve az előző, 2006. évi jelentéssel – figyelemreméltó javulást ért el a hosszú távú költségvetési fenntarthatóság terén.

A 2010-es makrogazdasági kilátások az eurózónát jellemző kedvezőbb kilátások következtében szintén valamelyest javultak. A 2010-re célul kitűzött, a GDP 3,8%-ára rúgó hiány eléréséhez és a túlzott hiány 2011-es kiigazításához elengedhetetlen a költségvetés szigorú végrehajtása, összhangban az új fiskális működési környezettel. Ugyanakkor olyan intézkedésékre is szükség van, melyek révén váratlan kedvezőtlen fejlemények esetére visszaállítják a költségvetési tartalékok szintjét. Megoldást kell találni továbbá a veszteséges állami vállalatok finanszírozási igényeire is. Végezetül pedig, az eddigi intézkedésekre alapozva, a pénzügyi felügyelet tervezett megerősítése és a szabályozási környezet javítása tovább fokozzák majd az ágazat stabilitását.

A Bizottság továbbra is figyelemmel fogja kísérni a magyarországi helyzetet és a jövő év során további felülvizsgálatok várhatók. Mindez nem csupán a jelenlegi 20 milliárd eurós nemzetközi intézkedési csomag fényében fontos, hanem a Stabilitási és Növekedési Paktum rendelkezéseinek teljesítése és a túlzott hiány eljárás tekintetében is.

Magyarország eddig a fizetési mérleg javítását célzó 6,5 milliárd eurós közösségi kölcsön három részletét kapta meg: 2008. december 9-én és 2009. március 26-án két-két milliárd eurót, 2009. július 6-án pedig további 1,5 milliárd eurót. A jelenlegi felülvizsgálat befejeztével, a kedvezőbb finanszírozási feltételeknek köszönhetően Magyarország nem kívánja az EU és az IMF közös hitelcsomagjának következő részletét igénybe venni. Ugyanakkor – csakúgy, mint az IMF-kölcsön esetében – az EU-hitelkeret fennmaradó összege (1 milliárd euró) továbbra is elérhető, és ha szükséges, a gazdaságpolitikai feltételek teljesítése esetén folyósítható. Az uniós pénzügyi segítségnyújtás két évre szól, az időszak 2010. november 3-án jár le.

A Bizottság részéről a szakmai felülvizsgálatot Elena Flores, a Gazdasági és Pénzügyi Főigazgatóság (ECFIN) igazgatója és Barbara Kauffmann, az ECFIN többek között Magyarországgal foglalkozó csoportjának vezetője irányította.