Ami a továbbiakat illeti, a gazdaság 2010-ben várhatóan mindössze 0,75%-kal, 2011-ben pedig 1,5%-kal bővül majd.

A növekedés leginkább a világkereskedelem fellendüléséből és a pénzügyi feltételek javulásából fakad. Emellett a monetáris politika és a kormányzati kiadások is hozzájárulnak a gazdasági tevékenység élénkítéséhez.

Jövőre több tényező is korlátozza majd a növekedést azáltal, hogy csökkenti az uniós termékek és szolgáltatások iránti kereslet. Példaként említhető a foglalkoztatási arány csökkenése, valamint az a tény, hogy a háztartásoknak és a vállalkozásoknak egyaránt csökkenteniük kell a tartozásaikat.

A munkanélküliség mértéke 2010-ben várhatóan eléri a 10%-ot, az államadósságok pedig az Unió GDP-jének valószínűleg 7,5%-át teszik majd ki.

A gazdasági visszaesés alatt stagnáló fogyasztói árak a várakozások szerint emelkedésnek indulnak majd; a pénzromlás mégis viszonylag alacsony marad. Az egyes országokban tapasztalható infláció mértéke kisebb eltérést mutat majd, mint a váláság előtt.

Az elkövetkező hónapokban meglepően erőteljes növekedésnek lehetünk majd tanúi. Azt, hogy a helyzet javulása mennyire lesz tartós, még nem lehet tudni. A Bizottság februárban hozza nyilvánosságra a következő előrejelzését, amelyben a nagy uniós tagországokra fog összpontosítani.

A Bizottság általában évente négy alkalommal tesz közzé gazdasági prognózist: az átfogó tavaszi és őszi előrejelzések mellett februárban és szeptemberben is készül egy-egy rövidebb lélegzetű időközi elemzés.