Az Európai Bizottság minden évben jelentést tesz közzé az Unióhoz csatlakozni kívánó országokról. A Horvátországról készült beszámoló szerint az országgal folytatott uniós csatlakozási tárgyalások utolsó szakaszukba léptek. Jelentésében a Bizottság azt szorgalmazza, hogy Horvátország folytassa a csatlakozási kritériumok teljesítése érdekében tett erőfeszítéseket, különösen ami a korrupció és a szervezett bűnözés elleni harcot illeti.

A 4,4 milliós lakosú balkáni állam kezdetben jó úton haladt afelé, hogy 2011-ben csatlakozni tudjon az Unióhoz, 28-ra növelve ezáltal a tagállamok számát. A szomszédos Szlovéniával kirobbant határvita miatt azonban a tárgyalások több mint egy évig szüneteltek, és csak nemrég indultak újra annak eredményeként, hogy a két ország megállapodott a vitarendezés módjáról.

A tavalyi jelentés közzététele óta három ország – Albánia, Montenegró és Izland – kérelmezte, hogy csatlakozhasson a jelenleg 27 tagot számláló Európai Unióhoz. Izland röviddel a kérelem benyújtását követően sikeresen túljutott az első akadályon: az EU külügyminiszterei felkérték az Európai Bizottságot, vizsgálja meg az észak-atlanti szigetország uniós tagságra való alkalmasságát.

Albánián és Montenegrón kívül három másik nyugat-balkáni ország kíván csatlakozni az Európai Unióhoz: Szerbia, Bosznia-Hercegovina és Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság. A globális recesszió ellenére összességében az egész régió előrehaladást tud felmutatni az uniós integráció felé vezető úton, ám továbbra is rengeteg a tennivaló.

A jelentés megállapítja, hogy a közelmúltban Albániában és Montenegróban megtartott parlamenti választások a szükséges követelményeknek megfelelően zajlottak le, de mindkét országnak további lépéseket kell tennie a jogállamiság megerősítéséért. A dokumentum javaslatként fogalmazza meg, hogy az EU léptessen életbe ideiglenes kereskedelmi megállapodást Szerbiával, és azt szorgalmazza, hogy Bosznia-Hercegovina gyorsítsa fel a legfontosabb területeken beindított reformokat.

Noha Szerbiának, Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaságnak és Montenegrónak az uniós csatlakozáshoz még számos akadályt le kell győznie, állampolgáraik januártól várhatóan vízum nélkül utazhatnak majd be az EU területére.

Ami Törökországot illeti, a jelentés szerint a politikai reformok új lendületet vettek az országban, ami biztató jel az Unió számára. A dokumentum dicsérő hangon szól arról is, hogy egy évszázados viszálykodást követően Törökország felújítja diplomáciai kapcsolatait Örményországgal, és erőfeszítéseket tesz annak érdekében, hogy véget vessen az országban élő kurd kisebbséggel hosszú ideje fennálló konfliktusnak.

Az Európai Unió és Koszovó, a függetlenségét 2008 februárjában kikiáltó volt szerbiai tartomány közötti kapcsolatok még gyerekcipőben járnak. Az EU külön tanulmányban tekinti át, melyek azok a legfontosabb szakpolitikai területek, ahol Koszovónak előrehaladást kell elérnie. A dokumentum azt is felvázolja, hogyan tud ebben az Unió segíteni.

Az Európai Unió a csatlakozni kívánó országok közül az eddigiek folyamán mindössze Horvátországot, Törökországot és Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaságot nyilvánította hivatalosan uniós tagjelölt országnak.