Az EU lakosságának több mint 70 százaléka városokban él, és tízből kilencen úgy gondolják, hogy lakóhelyükön jobban meg kellene szervezni a közlekedést.

Forgalmi dugók és balesetek mutatják, hogy a városokban a közlekedéstervezés kívánnivalót hagy maga után. Erre utal az is, hogy a halálos balesetek egyharmada városokban vagy városok közelében történik. A rosszul szervezett városi közlekedés más szempontból is sokba kerül. A közúti járművek okozta szén-dioxid-kibocsátás mintegy 40%-a a városi közlekedésből származik, más szennyező anyagok esetében pedig ez az arány a 70%-ot is eléri.

Az EU 20 intézkedésből álló cselekvési tervet dolgozott ki, hogy a következő négy év során a városi közlekedést fenntarthatóvá és hatékonyabbá tegye. Az intézkedések egy része a tömegközlekedés térnyerésének elősegítését célozza, de a tervben helyet kapott a károsanyag-kibocsátás nélkül üzemelő járművek kifejlesztésére irányuló kutatás támogatása is.

A jobb városi közlekedés az éghajlatváltozás elleni küzdelmet is segíti, továbbá a lakosság egészségi állapotának javulását eredményezi, és csökkenti a régiók közötti egyenlőtlenségeket.

Bővebben a tiszta városi közlekedésről

Kapcsolódó cikkek