Az utóbbi 40 évben az internet az Egyesült Államok kormánya által indított projektből az egész világot felölelő kommunikációs hálózattá nőtte ki magát. A világháló forgalmát azonban egyetlen „rendőr” irányítja: az ICANN nevű kaliforniai nonprofit szervezet.

Az internetes tartományneveket felügyelő ICANN (Internet Corporation for Assigned Names and Numbers – Kijelölt Nevek és Számok Internetes Társasága) 1998-ban jött létre, és az Egyesült Államok kormányával kötött megállapodás alapján működik.

A Bizottság több ízben szorgalmazta, hogy az internet felügyeletét nemzetközi testület végezze, azzal érvelve, hogy nem maradhat a világgazdaság ezen jelentős része feletti hatalom egyetlen ország kezében. Az uniós intézmény felhívását nemrég újból megismételte, jelezvén, hogy az ICANN és az Egyesült Államok közötti megállapodás idén szeptemberben lejár.

Az ICANN hamarosan „történelmi fordulóponthoz ér”, – nyilatkozta Viviane Reding, az információs társadalomért felelős biztos. A biztos szerint kérdés, hogy az ICANN „teljes mértékben független és a világ internetfelhasználói előtt elszámoltatható szervezetté válik-e”. A vitás kérdések egyike az országkódok szerinti legfelsőbb szintű tartománynevek (pl. .hu, .fr, .uk, .eu) kezelése.

A Bizottság „Az internet szabályozása: a következő lépések” című közleményében azt javasolta, hogy az ICANN irányítását „állami hatóságok által meghatározott keretek között működő magánszervezetek végezzék,” a napi műveletekbe pedig a kormányok ne avatkozzanak bele.

„Ez ma különösen fontos, mivel a következő egy milliárd internetező többsége a fejlődő országok állampolgárai közül fog kikerülni” – állapította meg a Bizottság, nemzetközi tárgyalásokat sürgetve az internet szabályozása kapcsán.

A kérdést még sürgetőbbé teszi az, hogy az ICANN folytatja annak a tervnek a megvalósítását, mely a választható internetcímek számának és típusainak bővítését célozza. Mintegy 1,5 milliárd ember – ebből 300 millió fő az EU területén – használja naponta az internetet, és ez arra sarkallja az ICANN-t, hogy több olyan doménnévvégződést kínáljon, mint amilyen a „.com”, a „.org” és a „.net”. Egyre növekszik az igény az angoltól eltérő nyelvű tartománynevek iránt is.

Szintén fontos a biztonság kérdése, ezt számos eset bizonyítja, például az Észtország webhelyeit 2007 májusában, az észt-orosz diplomáciai konfliktusok idején ért hackertámadások sorozata. Az ICANN olyan rendszert szeretne bevezetni, amely garantálni tudja, hogy az interneten megjelenő tartalmak valóban az általuk megjelölt forrásból származnak.

Bizottsági közlemény az internet szabályozásáról