Az európai külügyminiszterek felkérték a Bizottságot, vizsgálja meg Izland uniós tagságra való alkalmasságát. A vizsgálat jelenti a felvételi eljárás első szakaszát.

A határozat gyorsan, kevesebb mint két héttel a tagfelvételi kérelem benyújtását követően született, ami tükrözi Izland kedvező megítélését az Unióban.

A Bizottság a felkérés nyomán részletes jelentést készít Izland gazdasági, jogi és politikai rendszeréről. Az ilyen jelentések kidolgozása gyakran több mint egy évig is eltart. Valószínű azonban, hogy Izlandnak kevesebb ideig kell várnia a csatlakozásra, mint néhány másik országnak, hiszen fejlett piacgazdasággal és stabilan működő, demokratikus intézményrendszerrel rendelkezik, teljesítve ezzel az uniós tagság alapvető feltételeiből kettőt.

Az Európai Tanács és az Európai Parlament a jelentés birtokában határozni fog arról, hogy Izlandot hivatalos tagjelölt országgá nyilvánítja-e. Csak ezt követően kezdődhetnek meg a hivatalos csatlakozási tárgyalások, amelyek újabb 1–2 évet vehetnek igénybe. Ha az EU jóváhagyja Izland csatlakozását, az ország népszavazást tart a kérdésről.

A 320 000 lakost számláló észak-atlanti szigetország eddig nem törekedett uniós tagságra. 2008 októberében azonban a legnagyobb izlandi bankok csődbe mentek, ami a nemzeti valuta, a korona összeomlását eredményezte. Izland a történtek után a gazdaság stabilizációjának eszközét látja az Európai Unióhoz és az euróövezethez való csatlakozásban.

A Bizottság elnöke, José Manuel Barroso üdvözölte Izland döntését, amely szerinte „az európai integráció életképességének jele és az Európai Unióba vetett bizalom megnyilvánulása”.

Izland már eddig is számos területen szorosan együttműködött az Unióval. Az Európai Gazdasági Térség elnevezésű kereskedelmi rendszer tagjaként az ország az uniós piac szerves részét képezi, és a legtöbb EU-jogszabályt is átvette. Izland emellett – a legtöbb uniós tagállammal együtt – tagja a schengeni térségnek is, amelyen belül a polgárok ma már útlevél nélkül léphetik át a határokat.

A tárgyalások egyik kényes pontja a halászati engedélyek odaítélése lehet. A kérdés nem tartozik az Európai Gazdasági Térség hatálya alá. Az EGT tagjaként az izlandiak jelenleg szabadon élhetnek és dolgozhatnak az EU területén, miközben saját mezőgazdasági és monetáris politikát folytathatnak.

Július 27-i ülésükön a külügyminiszterek ismét támogatásukról biztosították a csatlakozni vágyó nyugat-balkáni országokat. Az EU hivatalos tagjelölt országai jelenleg a következők: Horvátország, Törökország és Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság. Rajtuk kívül öt nyugat-balkáni ország (Albánia, Bosznia-Hercegovina, Montenegró, Szerbia és Koszovó) nyilvánította ki belépési szándékát.