Barroso elnök a megállapodás kapcsán kiemelte, hogy a Nabucco-projekt létfontosságú Európa energiabiztonsága, valamint a gázellátásra és a szállítási útvonalakra vonatkozó uniós politikaszempontjából. Hangsúlyozta továbbá azt az uniós szándékot, hogy a gázvezeték mielőbbi kiépüljön. Az Európai Bizottság tevékeny szerepe mellett előtérbe helyezte a kölcsönös szolidaritás, az egyenlőség és az egymásrautaltság elvét.

Andris Pielbags biztos a Törökország és az Európai Unió közötti megegyezést kiegyensúlyozottnak értékelte. Kiemelte, hogy a Nabucco-megállapodás kiindulópontja lehet a további sikeres együttműködésnek, továbbá hogy a megállapodás valamennyi fél számára lehetőséget biztosít érdekei biztos jogi keretek között történő érvényesítésére.

A megállapodás Törökország és az Európai Unió négy tagállama – Bulgária, Románia, Magyarország és Ausztria – között jött létre. A gázvezeték Kelet- és Dél-Törökország és az ausztriai Baumgarten között fog húzódni, azaz áthalad majd az említett államok területén. A több éves alapos műszaki előkészítést igénylő megállapodás megkötését hat hónapig tartó intenzív tárgyalássorozat előzte meg. A Bizottság szerepe a felek közötti tárgyalások elősegítése volt.

A kormányközi Nabucco-megállapodás teljes mértékben összhangban áll a nemzetközi, az európai uniós és a török joggal. A megállapodás első a maga nemében, hiszen eddig még nem volt olyan európai uniós gázvezeték, amelynek kiépítését ilyen átfogó megállapodás alapozta volna meg.

A tárgyalások eredményeképpen a gázvezetéket használni kívánó vállalatoknak csupán egy tárgyalópartnerrel, a Nabucco International Company nevű vállalattal kell kapcsolatba lépniük ahhoz, hogy a gázt Kelet-Törökországból Európa szívébe szállítsák (vagy fordítva).

A következő lépés a kapacitási szerződések megkötése, amelyek tulajdonképpen kötelezettségvállalások arra vonatkozóan, hogy a vezetékbe meghatározott időn keresztül gáz kerül. Ilyen kötelezettségvállalásokat a gáz vásárlói vagy eladói tehetnek, és ezek a kötelezettségvállalások alapozzák meg a gázvezeték finanszírozását. A projekt ezen szakasza 2009 második felében indul.

A gázvezeték élénk érdeklődést keltett az azerbajdzsáni és iraki vállalatok körében, amelyek máris készek kötelezettségvállalásokat tenni. További gáz érkezhet Közép-Ázsiából és a Kaszpi-térségből, ahol a világ legnagyobb gáztartalékai találhatók.