Panayotis Carvounis előadása

A Nyári Egyetem nyitó konferenciája az Országgyűlés Főrendiházi termében került megrendezésre 2009. július 6-án. Ezen a rendezvényen a 26 országból érkező mintegy 90 külföldi egyetemistán kívül a különböző hazai és külföldi minisztériumok, egyetemek, diplomáciai testületek és az Európai Bizottság Kommunikációs Főigazgatóságának képviselői is részt vettek.

Az előadók között szerepelt többek között  Prof. Dr. Balázs Péter, a Magyar Köztársaság külügyminisztere, a CEU professzora, Prof. Dr. Emil Constantinescu, a Frankofónia legfelsőbb tanácsának tagja, a Román Köztársaság volt elnöke, Philippe Suinen, a Wallonie-Bruxelles International főigazgatója, az Université Libre de Bruxelles (ULB) oktatója, Prof. Dr. Martonyi János, a Szegedi Tudományegyetem professzora, a Magyar Köztársaság volt külügyminisztere, Panayotis Carvounis, az Európai Bizottság Kommunikációs Főigazgatóságának főigazgató-helyettese, René Roudaut Franciaország magyarországi nagykövete. A Főrendiházi teremben tartott beszélgetést Prof. Dr. Trócsányi László egyetemi tanár, alkotmánybíró, korábbi brüsszeli nagykövet, valamint Laureline Congnard, a Nyári Egyetem akadémiai felelőse moderálta az összesen mintegy 150 fős közönség számára.

A július 6-án megrendezett kerekasztal beszélgetések tárgya a 2009 júniusi európai parlamenti választások eredménye és európai szintű hatása, az Európai Unió előtt álló kihívások és a hozzájuk kötődő kommunikációs feladatok, valamint az elmúlt időszak tapasztalatainak áttekintése volt.

Az európai parlamenti választásokról szólva Panayotis Carvounis elmondta, nyilvánvaló volt, hogy az európai polgárok nem ismerik eléggé az Európai Parlament működését, sokan közülük általában véve nem bíznak a politikában, a választási kampányban a legtöbb helyen nemzeti kérdések kerültek előtérbe, a jelöltek pedig a választási rendszer miatt nem válhatnak olyan „igazi vezetővé”, akivel a választók valóban azonosulni tudnának.

Az Eurobarométer korábbi nagyon kedvezőtlen előrejelzései ellenére (pl. 2008. októberében a megkérdezettek mindössze 28%-a jelezte, hogy részt vesz a választásokon), a 2009. június 4-7. között realizált 43,1%-os részvételi arány nem tekinthető annyira kedvezőtlen eredménynek, különösképpen tekintettel a gazdasági válság negatív hatásaira.

A főigazgató-helyettes ismertette az Európai Bizottság kommunikációs tevékenységének főbb csatornáit, s az ezen keresztül elért polgárok számát is: 57 millió érdeklődő vett részt a Bizottság tagállami képviseleteinek rendezvényein, 43 millió nézőt értek el az MTV kampánnyal, az Euronews hírcsatornán keresztül 6,4 millió nézőt, az Euranet rádió hálózat segítségével pedig 19 millió hallgatót szólítottak meg. Ezen kívül Európa 120 televízió csatornáján és 1000 moziban vetítettek különféle választási klipeket, további 2,6 milliónyi olvasó pedig az interneten, a blogokon keresztül találkozott az EP választásokkal kapcsolatos információkkal.

Az Európai Unió három fő intézménye (az Európai Bizottság, az Európai Parlament és a Tanács) a 2008 októberi politikai nyilatkozat értelmében kommunikációs partnerséget kötött, amely során a közösen meghatározott, prioritást élvező témákra helyezték a hangsúlyt (a közelgő EP választások, harc a klímaváltozás ellen, gazdasági válság, a berlini fal leomlásának és a kelet-európai országokban végbement rendszerváltozás 20. évfordulója).

A Nyári Egyetem vendégei a Budapesten eltöltött egy hét alatt a cseh EU elnökség mérlege, a 2011-es magyar EU elnökség előkészületei, a Balkán és az Európai Unió viszonya, a közép- és kelet-európai országok, valamint a Balkán energiafüggősége, a kisebbségvédelem, az euró bevezetése és a gazdasági válság hatása témakörét vizsgáló előadásokon, beszélgetéseken vesznek még részt.