Március 19–20-án Brüsszelben megrendezett csúcstalálkozójukon az uniós tagországok állam- és kormányfői úgy határoztak, hogy a fel nem használt uniós forrásokból 5 milliárd eurót juttatnak az energetikai infrastruktúra és az internetkapcsolatok fejlesztésére. Ezen túlmenően megállapodtak arról is, hogy megemelik a pénzügyi nehézségekkel küzdő országok részére juttatott uniós támogatás felső összeghatárát. Az euróövezeten kívüli tagállamok számára biztosított hitelkeret összege ezzel 50 milliárd euróra emelkedett.

Az uniós vezetők ígéretet tettek arra is, hogy 75 milliárd eurós kiegészítő támogatással bővítik a Nemzetközi Valutaalap forrásait a bajban lévő tagországok megsegítése céljából.

Kétnapos találkozójuk végén az állam- és kormányfők közös nyilatkozatot adtak ki, melyben arról számolnak be, hogy jól halad a decemberben elfogadott 200 milliárd eurós gazdaságélénkítési terv végrehajtása. A politikusok hangot adtak abbéli meggyőződésüknek, hogy az adócsökkentő és bankmentő intézkedéseket is tartalmazó csomag segítségével sikerül majd talpra állítani a gazdaságot. Rámutattak azonban arra, hogy mindehhez időre van szükség.

„A jövőben szükség esetén felül kell majd vizsgálnunk [a tervet], de most a végrehajtásra kell összpontosítanunk” – jelentette ki az Európai Bizottság elnöke, José Manuel Barroso.

A 27 tagországot tömörítő Unió már jelenleg is mintegy 400 milliárd eurót fordít arra, hogy az elkövetkező két év során megfelelő válaszlépéseket tegyen az utóbbi évtizedek legsúlyosabb válságának leküzdése céljából. Ez az összeg az EU bruttó hazai termékének körülbelül 3,3%-át teszi ki. A gazdaságélénkítő intézkedések mellett a 400 milliárd eurós ráfordítás a szociális kiadások növelését célozza, tekintettel az egyre magasabb munkanélküliségre. Az Európai Unióban az állástalanok aránya januárban elérte a 7,6%-ot. Ilyen magas munkanélküliségre több mint két év óta nem volt példa.

Az uniós vezetők közül sokan adtak hangot aggodalmuknak azzal kapcsolatban, hogy a „költs most, fizess később” elv alkalmazása a költségvetési hiány megugrásához fog vezetni. Az állam- és kormányfők szerint az uniós tagországoknak a lehető leggyorsabban vissza kell térniük ahhoz a költségvetési politikához, hogy hiányukat a fenntartható államháztartás biztosításához szükséges szinten tartják. Jelenleg a költségvetési hiány több tagállamban meghaladja a GDP 3%-át, az uniós szabályokban megállapított határértéket.

Tekintettel a G20-ak közelgő, április 2-ára összehívott csúcstalálkozójára, az uniós vezetők közös álláspontot alakítottak ki a pénzügyi szektor szabályozásának és felügyeletének javításával kapcsolatban.

A fel nem használt forrásokból finanszírozott 5 milliárd eurós támogatás egy része az éghajlatváltozást előidéző szén-dioxid leválasztását és tárolását, továbbá a Kaszpi-tenger régiójában található földgáz szállítását szolgáló csővezeték megépítését hivatott elősegíteni. Az új vezeték megépítésére egyre nagyobb igény mutatkozik azóta, hogy a Moszkva és Kijev között januárban kirobbant vita a Kelet-Európába irányuló orosz gázszállítás leállását eredményezte.

Találkozójukon az uniós állam- és kormányfők arról is megállapodtak, hogy a jövőben szorosabbra fűzik a kelet-európai és dél-kaukázusi országokkal kialakított kapcsolatokat . Ez a törekvés még fontosabbá vált a Grúzia és Oroszország között 2008 augusztusában kirobbant katonai konfliktus óta.

A csúcsértekezleten a fentieken túlmenően az ír kormányfő tájékoztatta kollégáit azokról a tervekről, melyek értelmében Írország újabb népszavazást ír ki a Lisszaboni Szerződés tárgyában.