A magyarok és az EU többi országának polgárai is egyetértenek abban, hogy az energiakérdések területén kellene leginkább fejlődést felmutatnia az Európai Uniónak az elkövetkezendő években. Míg Magyarországon a megkérdezettek több mint fele, az EU lakóinak csaknem harmada jelölte meg ezt a választ. A 2008 őszén megkérdezett magyarok többsége szerint inkább az EU-ra kellene bízni a döntéshozatalt egyes politikai kérdésekben. Figyelemre méltó, hogy bár a magyarok jóval nagyobb arányban bíznak az EU-ban mint saját nemzeti kormányukban, az igazán érzékeny területeken, mint a nyugdíjak kérdése, az oktatás vagy az adózás, mégsem engednék ki a kormány kezéből a döntés jogát.

A magyarok a pesszimizmust illetően továbbra is az EU élmezőnyében foglalnak helyet, egyedül Bulgáriában élnek nálunk borúlátóbb EU-polgárok. A felmérés eredményeiből jól látszik, hogy nem elsősorban az anyagi helyzet játszik közre a magyarok rossz hangulatában. Jól mutatja a magyarok pesszimizmusát, hogy többségük szerint a mai gyermekeknek még nehezebb életük lesz, mint a jelenlegi felnőtt generációnak. Sokan külföldön sem számítanának szebb jövőre, a megkérdezettek kevesebb, mint harmada szerint javítaná a legifjabb generáció kilátásait, ha más országba emigrálnának.

Jelentős visszaesés mutatkozott az EU-tagság iránti lelkesedésben. Noha jelenleg a tagság megítélésében semleges álláspontot képviselők vannak többségben, de az évek során megkétszereződött azok aránya, akik szerint kimondottan rossz dolog a tagság. Míg a csatlakozást megelőzően Magyarországon az emberek több mint fele mondta, hogy az EU tagjának lenni jó dolog, 2008 őszén már a megkérdezettek kevesebb, mint harmada fejezett ki pozitív érzéseket.

Az EU polgárainak alig fele szerint volt a 2004-es bővítés egy, az EU-t erősítő lépés. A megkérdezettek harmada szerint inkább gyengébb lett az Európai Unió, amikor tagjainak száma tizenötről huszonhétre növekedett. Szinte ugyanannyi magyar megkérdezett szerint járt pozitív hatással a bővítés, mint az EU átlagában, de az összes tagország átlagában mért arányt hazánkban felülmúlta a negatív véleményt osztók aránya.

A 2004-es bővítésnél jóval korábbra is visszatekintett az Eurobarometer felmérés, amikor a megkérdezetteknek a Berlini fal és a Vasfüggöny lebontását, ezzel együtt Európa megosztottságának végét kellett értékelniük. Itt már pozitívabbnak bizonyultak a magyarok az EU átlagánál és hazánk polgárainak háromnegyede szerint származott előnye az EU-nak a történelmi eseményből. Magyarországra vonatkoztatva viszont már csak a megkérdezettek kétharmada látta úgy hazánkban, hogy előnyös volt a Vasfüggöny lebontása. A megkérdezettek negyede azonban úgy véli, hogy egyáltalán nem járt jól hazánk az elszigeteltség feloldásával.

Háttér:
A Standard Eurobarometer (EB) Magyarországról készített nemzeti jelentése a magyar polgárok Európai Unióval kapcsolatos kérdésekről alkotott véleményét vizsgálja és hasonlítja össze az EU területén élők véleményével (a 27 tagállam átlagát alapul véve).

A feldolgozás során az egyes nyilatkozatokat és véleményeket Magyarország és más tagállamok adataival, valamint az EU 27 tagállamának átlagával is összehasonlítottuk, emellett vizsgáltuk a hazai demográfiai csoportok (többek között nem, kor, foglalkozás, iskolai végzettség) adatait is.

Ez a tanulmány a 27 tagállamban, 3 tagjelölt országban (Horvátország, Törökország, Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság) valamint a Ciprusi Török Közösség területén 2008. október 6. és november 6. között végzett kutatás eredményeit tartalmazza. A Standard Eurobarometer 30 országban, illetve földrajzi területen 30 130 lakost kérdezett meg személyesen.