Miután január 1-jén elfoglalta az uniós elnöki széket, a Cseh Köztársaság gyors ütemben munkához látott az egyre súlyosbodó izraeli-palesztin konfliktus rendezése érdekében. A cseh külügyminiszter vezetésével uniós küldöttség indult a Közel-Keletre azzal a céllal, hogy elősegítse az Izrael és a Gáza-övezetet ellenőrző Hamász közötti békemegállapodás létrejöttét.

A cseh kormány ezenfelül nyomást gyakorolt Oroszországra és Ukrajnára annak érdekében, hogy a két ország között december végén kirobbant gázvita kapcsán megoldás szülessen. A konfliktust, amely egész Európa gázellátására hatást gyakorolhat, az EU továbbra is fokozott figyelemmel kíséri.

A Cseh Köztársaság 2004-ben csatlakozott az Európai Unióhoz. Az elnöki tisztet , melyet a tagállamok rotációs rendben, félévenként adnak át egymásnak, a közép-európai ország meglehetősen válságos időszakban veszi át, amikor Európának számos nehézséggel kell szembenéznie. A cseh elnökség egyik legnagyobb feladata, hogy felügyelje az uniós vezetők által a francia elnökség keretében, 2008 második felében jóváhagyott 200 milliárd eurós gazdaságösztönző csomag végrehajtását.

Elnökségi programja értelmében a Cseh Köztársaság a versenyképesség növelésével, valamint a fogyasztói és a kisvállalkozói bizalom javításával kívánja orvosolni az európai gazdaság problémáit.

A cseh elnökség programjának további prioritási pontja az energiaügy. E téren a közép-európai ország – Mirek Topolánek miniszterelnök szavaival élve – „a környezet védelmének biztosítása és a versenyképesség, valamint a biztonságos energiaellátás megőrzése közötti egyensúly keresését” tűzi ki feladatul. A féléves elnökség során a cseh kormányfő nagy hangsúlyt fektet továbbá az energiaforrások diverzifikálásáról és új energiahálózatok kialakításáról szóló eszmecsere folytatására.

A cseh elnökség alatt kerül sor az európai parlamenti választásokra. A Cseh Köztársaság kezdeményezi majd az új Bizottság kinevezését, amely az új Parlamenttel egyszerre kezdi meg működését.

Csehország célja továbbá elmélyíteni az EU–USA kapcsolatokat; Topolánek miniszterelnök szerint ez a gazdasági együttműködés és Európa biztonsága szempontjából lényeges.

A cseh munkaprogram további eleme az Unió és a Nyugat–Balkán között fennálló kapcsolatok szorosabbra fűzése. E törekvés jegyében várhatóan még nyár elejéig sor kerül egy EU–Balkán-csúcstalálkozóra, melynek Csehország ad otthon.

Az elnökség mottója – „Európa korlátok nélkül” – a csehek azon reményét fejezi, hogy az áruk, a tőke, a munkaerő és a szolgáltatások szabad mozgását akadályozó tényezők felszámolása révén Európa képes lesz megállni a helyét a globális gazdasági versenyben.

A cseh elnökség honlapja