|
Az Európai eszme-csere célja a közvélemény megalapozottságának növelése, az „érett közvélemény” létrehozása és az intenzív és sokoldalú kommunikáció hatásának feltárása. A kutatás első lépése „hagyományos” közvélemény-kutatás, országos reprezentatív mintán (1500 fő). November 8-án, szombaton a Parlamentben, kiscsoportokban beszélgetett az 1500 főből reprezentatív módon kiválasztott 200 fő, kiknek felmerült kérdéseikre szakértők válaszoltak.
A csoportos beszélgetések kritikus hangvételét oldotta a párbeszéd, a szakértői vélemények megismerése, valamint az uniós kompetencia tisztázása.A konferencia végén a résztvevők megismételték az első kutatás kérdőívének kitöltését. Az általános EU-s attitűdök felmérésén túl két kiemelt téma kapott figyelmet: a közösségi agrárpolitika Magyarország szempontjából legfontosabb elemei, valamint az uniós tagság mindennapi életünkre gyakorolt hatása.
Tagságunknak az állampolgárok mindennapjaira gyakorolt hatása megítélésében az eszmecsere előtt a magyar társadalom ambivalens attitűdje volt érzékelhető. A csatlakozást az ország és településük szempontjából a fórumot követően kétszer annyian tartották előnyösnek, mint azt megelőzően, azok száma pedig, akik korábban a „nem tudja” kategóriába estek közel nullára csökkent. A nap végén többen állították, hogy nőnek a magyarok külföldi munkalehetőségei, s hogy többen vállalnak munkát Nyugat-Európában, mint korábban. A válaszadó, s családja viszonylatában több mint dupla annyi azok aránya, akik a konferenciát követően inkább előnyösnek minősítették uniós tagságunkat. Többek szerint történt már fontos változás 2004 óta. Azok száma is nőtt a megismételt kérdőívben, akik úgy gondolják, hogy csak hosszabb távon, több év alatt lesznek érezhetőek a változások. November 8-án már szinte senki nem választotta opcióként, hogy lényegében nem történik később sem majd érdemi változás.
A magyar mezőgazdaság a rendezvény előtti általános vélekedés szerint erősen tőkehiányos, alulgépesített, rossz műszaki színvonalú, kevéssé hatékonyan gazdálkodó, a felvásárlási árak pedig nem tükrözik a termelési költségeket. Mindezek mellett viszonylag életképes családi vállalkozások működnek hazánkban. A rendezvény végén kitöltött válaszokból kiderül, hogy ugyan a magyar mezőgazdaság problémáinak megítélése nem változott jelentős mértékben, a bizonytalan válaszadók aránya minimálisra csökkent, és a csatlakozás hatását a magyar agráriumra a válaszadók 58 százaléka vélte inkább előnyösnek a korábbi 22-vel szemben.
Az eseményt Fazakas Szabolcs, az Európai Parlament quaestora nyitotta meg, a záróbeszédet pedig Kovács László, az Európai Bizottság vám- és adóügyekért felelős tagja tartotta.
| 
RÓLUNK
[3 MB] 
