Navigációs útvonal


RÓLUNK
Fotó: Horváth Dániel

Az Európai Bizottság Magyarországi Képviselete


Európai eszme-csere: Mégis hasznos az EU-tagság?
Az oldal elküldése e-mailbenAz oldal elküldése e-mailbenNyomtatható változatNyomtatható változat
A publikálás dátuma: 2008/11/13

Párbeszéd és vita hatására pozitív változás érzékelhető az Európai Unióval kapcsolatos kérdések megítélésében – ez derült ki az Európai eszme-csere című konferencián alapuló közvélemény-kutatás eredményeiből, melyet az Európai Bizottság Magyarországi Képviselete és az Európai Parlament Budapesti Tájékoztatási Irodája megbízásából a Szonda Ipsos végzett.

    Európai eszme-csere: Mégis hasznos az EU-tagság?

    Az Európai eszme-csere célja a közvélemény megalapozottságának növelése, az „érett közvélemény” létrehozása és az intenzív és sokoldalú kommunikáció hatásának feltárása. A kutatás első lépése „hagyományos” közvélemény-kutatás, országos reprezentatív mintán (1500 fő). November 8-án, szombaton a Parlamentben, kiscsoportokban beszélgetett az 1500 főből reprezentatív módon kiválasztott 200 fő, kiknek felmerült kérdéseikre szakértők válaszoltak.

    200 fős reprezentatív minta vett részt a rendezvényen
    (További képek >>)

    A csoportos beszélgetések kritikus hangvételét oldotta a párbeszéd, a szakértői vélemények megismerése, valamint az uniós kompetencia tisztázása.A konferencia végén a résztvevők megismételték az első kutatás kérdőívének kitöltését. Az általános EU-s attitűdök felmérésén túl két kiemelt téma kapott figyelmet: a közösségi agrárpolitika Magyarország szempontjából legfontosabb elemei, valamint az uniós tagság mindennapi életünkre gyakorolt hatása.

    Tagságunknak az állampolgárok mindennapjaira gyakorolt hatása megítélésében az eszmecsere előtt a magyar társadalom ambivalens attitűdje volt érzékelhető. A csatlakozást az ország és településük szempontjából a fórumot követően kétszer annyian tartották előnyösnek, mint azt megelőzően, azok száma pedig, akik korábban a „nem tudja” kategóriába estek közel nullára csökkent. A nap végén többen állították, hogy nőnek a magyarok külföldi munkalehetőségei, s hogy többen vállalnak munkát Nyugat-Európában, mint korábban. A válaszadó, s családja viszonylatában több mint dupla annyi azok aránya, akik a konferenciát követően inkább előnyösnek minősítették uniós tagságunkat. Többek szerint történt már fontos változás 2004 óta. Azok száma is nőtt a megismételt kérdőívben, akik úgy gondolják, hogy csak hosszabb távon, több év alatt lesznek érezhetőek a változások. November 8-án már szinte senki nem választotta opcióként, hogy lényegében nem történik később sem majd érdemi változás.

    Kovács László záróbeszéde
    (További képek >>)

    A magyar mezőgazdaság a rendezvény előtti általános vélekedés szerint erősen tőkehiányos, alulgépesített, rossz műszaki színvonalú, kevéssé hatékonyan gazdálkodó, a felvásárlási árak pedig nem tükrözik a termelési költségeket. Mindezek mellett viszonylag életképes családi vállalkozások működnek hazánkban. A rendezvény végén kitöltött válaszokból kiderül, hogy ugyan a magyar mezőgazdaság problémáinak megítélése nem változott jelentős mértékben, a bizonytalan válaszadók aránya minimálisra csökkent, és a csatlakozás hatását a magyar agráriumra a válaszadók 58 százaléka vélte inkább előnyösnek a korábbi 22-vel szemben.

    Az eseményt Fazakas Szabolcs, az Európai Parlament quaestora nyitotta meg, a záróbeszédet pedig Kovács László, az Európai Bizottság vám- és adóügyekért felelős tagja tartotta.

    A kutatás eredményei

    Az Európai eszme-csere című konferencián alapuló közvélemény-kutatás eredményei letölthetők erre a linkre kattintva. ppt8 - 3 MB [3 MB]

    Háttér:

    Az "Európai eszme-csere" elnevezésű konferencia keretében – amelyet több ezer néző követett online a www.origo.hu oldalon - kétszáz, Magyarország lakosságát reprezentatív módon képviselő állampolgár vitatta meg a Szonda Ipsos 2008 októberi közvélemény-kutatása során feltett kérdéseket. A résztvevők a szakértőkkel és az európai parlamenti képviselőkkel folytatott beszélgetéseiken két kérdéscsoportotjártak körül, az Európai Unió agrárpolitikáját és az uniós tagság mindennapi életünkre gyakorolt hatását.

    A nap házigazdája Rákócz Ferenc (mikrofonnal) és a délelőtti panel tagjai (balról jobbra) Harangozó Gábor, Czauner Péter, Jakab István, Raskó György
    (További képek >>)

    A konferencia során a résztvevőknek nemcsak a szakmai érvek megismerésére nyílt lehetőségük, hanem véleményüknek is hangot adhattak az egyes témakörök kapcsán. A fórum lezárásaként a kérdőívet - amelyet korábban az országos felmérés során használtak - ismét kitöltötték.

    Az esemény módszertanának lényege annak vizsgálata, hogy az eredeti felméréshez képest, miként változik az emberek véleménye a tények pontos ismerete és a párbeszédre épített kommunikáció hatására. A nyilvános eszmecserén alapuló közvélemény-kutatás előnye a hagyományos modellekkel szemben, hogy igen nagy mennyiségű adatot biztosít a statisztikai feldolgozáshoz, valamint lehetővé teszi a résztvevők véleményének mélyreható és alapos megismerését.

    A konferencián szakértőként részt vett a közösségi arárpolitika kerekasztal-beszélgetésen Czauner Péter (újságíró), Harangozó Gábor (EP-képviselő), Jakab István (a Magosz elnöke) és Raskó György (agrárközgazdász). A második téma – az EU-csatlakozás hatása mindennapjainkra – szakértői Lévai Katalin (EP-képviselő), Palánkai Tibor (akadémikus) és Schöpflin György (EP-képviselő) voltak.

    További információ:

    Európai eszme-csere 2007

    HÍREK
    HÍREK

     


    ISMERI MÁR?

    Utolsó frissítés: 2010/10/30  |Az oldal tetejére