Egy idén végzett közvélemény-kutatás szerint az európaiak 49 százaléka gondolja úgy, hogy az életszínvonal a kontinensen csökkeni fog az elkövetkező 20 évben. A megkérdezettek többsége aggasztónak találja az egyre mélyülő társadalmi egyenlőtlenségeket, tart attól, hogy a megfelelő képzettséggel sem tud majd állást találni és korlátozottá válnak az egészségügyi ellátáshoz való jogai. A globális versenyt tekintve sem pozitívak az európaiak: többségük szerint fizetésük a mainál kevesebb lesz majd a gyorsan növekvő gazdaságok – mint például Kína és India – gerjesztette gazdasági verseny miatt. Gyors növekedés jellemezte az utóbbi években Európa gazdaságát, és a munkanélküliség aránya is alacsony, ám ennek ellenére szinte minden hatodik európai – köztük a dolgozók 8 százaléka – a szegénységi küszöb alatt, vagy ahhoz közel él,minden hetedik embert pedig ért már hátrányos megkülönböztetés.

„Európa szociális dimenziója még sosem volt ennyire fontos, mint ma” – jelentette ki a Bizottság elnöke, José Manuel Barroso. "Az Európai Unió stratégiájának vezérelve a gazdasági növekedés serkentése, valamint jobb munkahelyek teremtése az uniós polgárok számára.”

A megújított szociális menetrend szándéka az, hogy az európaiak, elsősorban is a fiatalok kezébe adja azokat az eszközöket, amelyekkel kezelhetők a globalizáció, a technológiai fejlődés és az elöregedő társadalom okozta gyors változások, mint például az élelmiszerek vagy az olaj árának legutóbbi hirtelen növekedését, vagy akár a pénzügyi piacokon tapasztalható zűrzavart. Az intézkedéscsomag célja továbbá olyan polgárok támogatása, akik nem képesek megbirkózni ezekkel a változásokkal.

A Bizottság szociális csomagja a javaslatok mellett adatokat és helyzetértékelést is tartalmaz olyan témákban, mint például a a cigány kisebbség helyzete Európában, a bevándorlók gyermekeinek oktatása, valamint a a globalizáció által a leghátrányosabban érintett emberek támogatásának lehetősége.