|
|
| A publikálás dátuma: 2007/10/18 |
Átlagemberek töltötték meg szombaton a Parlament padsorait, hogy az Európai Bizottság és az Európai Parlament (EP) itthoni irodáinak felkérésére Magyarország uniós tagságával kapcsolatos kérdésekről mondjanak véleményt. A közel 200, véletlenszerűen kiválasztott állampolgár az "Európai eszme-csere" című újszerű közvéleménykutatás részese volt. Kovács László, az Európai Bizottság adó- és vámügyekért felelős tagja szerint az eredményekből megállapítható, hogy a szakértő és közérthető kommunikáció fel tud oldani olyan aggodalmakat, amelyek egyébként "euro-pesszimizmushoz" vezetnének.
|
|
|
Pozitív irányba változott az emberek véleménye
Az előzetes eredmények  [2 MB] szerint a megkérdezettek 46%-a gondolt "inkább pozitívan" Magyarország európai uniós tagságára. Ez az adat az állampolgár fórum után 60%-ra nőtt. Az eszmecserét követően 59%-ról 80%-ra nőtt azok aránya, akik szerint Magyarország érdekérvényesítési potenciálja azonos lesz más, hozzá hasonló nagyságú országéval. Az előzetes felmérés szerint a válaszadók 47%-a látta úgy, hogy az Európai Unióhoz való csatlakozásunk az ország számára inkább előnyökkel járt, a konferencia után ez 65%-ra változott. Míg szeptemberben mindössze 33% érezte úgy, hogy az európai uniós tagság inkább előnyökkel jár családja és önmaga számára, ez arány 50%-ra nőtt az állampolgári fórum után.
A Szonda Ipsos által végzett közvéleménykutatás első szakaszában 1500 fős, országos, reprezentatív, kérdőíves felmérés készült, majd a szombati nyilvános eszmecsere keretében 200 állampolgár kapott lehetőséget, hogy kisebb csoportokban, szakértők közreműködésével vitassa meg a közvéleménykutatás során feltett kérdéseket. A résztvevőknek nem csak a szakmai érvek és tények megismerésére nyílt lehetőségük, hanem aktív résztvevői is voltak a vitának. Kifejthették saját véleményüket, ütköztethették álláspontjaikat, illetve közvetlenül tehettek fel kérdéseket az országosan ismert szakértőkből – volt miniszterekből, társadalomtudósokból, újságírókból és európai parlamenti képviselőkből – álló paneleknek. Az esemény zárásaként a közvéleménykutatás eredeti kérdőívét újra kitöltötték a résztvevők. Ezáltal vált mérhetővé, hogy mennyire befolyásolta a tények pontos ismerete és a párbeszéden alapuló kommunikáció az emberek véleményét.
| |
|
Csökkent a bizonytalanság
 |
| Fókuszcsoportos beszélgetés |
A közvéleménykutatás úgy találta, hogy míg a magyar társadalom attitűdjei az Európai Unióval kapcsolatban alapvetően meglehetősen ambivalensek, addig a közel kétszázas, reprezentatív minta körében az eszmecsere hatására az attitűdök egyértelműen pozitív irányba mozdultak el. Ebben segített, hogy a csoportos beszélgetések kritikus hangvételét oldotta a szakértői vélemények megismerése, az intenzív diskurzus, az új információk integrálása, valamint az uniós kompetenciák tisztázása.
Az elmozdulás a „humán erőforrások vagy infrastruktúra?” témakörben volt csekélyebb. Itt erősödött az a vélemény, mely szerint az uniós támogatásokat kiegyensúlyozottan kell elkölteni – a cél az „is-is” és nem a „vagy-vagy”. A felkínált lehetőségek közül a munka világába tartozó fejlesztések voltak s maradtak a legfontosabbak. Az informatikai fejlesztések súlya valamelyest hangsúlyosabbá vált, de a prioritások végén maradt.
Az „egyenrangúak vagyunk-e?” témakörben csökkent a bizonytalanság, a kisebbrendűségi érzés lanyhult (habár korántsem múlt el), az egyenrangúság érzése erősödött, ugyanakkor nem vált magabiztossággá. Az „önök ott fent, mi itt lent” nézet hátrébb szorult, a „mi vagyunk az Európai Unió” szemlélet valamelyest hangsúlyosabb lett. Az EU-s érdekérvényesítő képességünkről kedvezőbb lett a közvélemény.
| |
|
Kovács: párbeszédre van szükség
 |
| Kovács László |
Kovács László, az Európai Bizottság magyar tagja, aki aktívan közreműködött az "Európai eszme-csere" rendezvény munkájában az eredményeket megismerve október 18-án Brüsszelben a következőket mondta:
"A két kérdőív összehasonlítása alapján megállapítható, hogy a szakértő és közérthető kommunikáció fel tud oldani olyan aggodalmakat, amelyek egyébként "euro-pesszimizmushoz" vezetnének. Magyarország több mint három éve tagja az Európai Uniónak és bár az ebből származó előnyök jelentős része csak hosszabb távon lesz majd érezhető, máris elmondhatjuk, hogy a magyar EU tagság sikertörténet. A közösség egyenjogú tagjaként Magyarország részt vesz a sorsát befolyásoló közös döntésekben. Az uniós tagság nagyobb nyomatékot ad céljaink eléréséhez, érdekeink érvényesítéséhez. A tagsággal járó jelentős pénzügyi támogatás segíti Magyarország gyorsabb felzárkózását, gazdasági-társadalmi fejlődését. Az "uniós állampolgárság" korábban elképzelhetetlen lehetőségeket nyitott meg a több mint tízmillió magyar állampolgár számára.
Mindezt meg kell ismerni ahhoz, hogy a magyar állampolgárok magukénak érezzék az integrációt. A média közreműködése is elengedhetetlen ahhoz, hogy az Európai Unióról gondolkodva, arról beszélgetve a magyar állampolgárok ne többes szám harmadik személyt, hanem többes szám első személyt használjanak, az Európai Unióra ne kívülállóként tekintsenek. Az EU jövője azon is múlik, hogy céljait, működését mennyire támogatja az összesen több mint 490 millió uniós - közöttük a 10 millió magyar - állampolgár. Az egyoldalú kommunikáció azonban nem elég, párbeszédre van szükség, az állampolgárok véleményének megismerésére és figyelembevételére. Biztos vagyok abban, hogy mindehhez hozzájárult ez az érdekes és tanulságos kísérlet is. "
| |
|
A rendezvény témái és a szakértői panelek tagjai
|
Az uniós támogatások felhasználása Magyarországon – emberi erőforrások fejlesztése vagy infrastruktúra?
|
Magyarország helye az Európai Unióban – hatékony érdekérvényesítés vagy másodrendű tagállam?
|
|
Baráth Etele
|
Borókai Gábor
|
|
Parragh László
|
Schöpflin György
|
|
Chikán Attila
|
Tabajdi Csaba
|
|
Bod Péter Ákos
|
Szent-Iványi István
|
|
Palócz Éva
|
Hegedűs István
|
|
Heil Péter
|
Fóris György
|
|
Moderátor: Lipovecz Iván
|
Moderátor: Rákóczi Ferenc
|
 |
| Bod Péter Ákos, Palócz Éva és Lipovecz Iván az első szakértői beszélgetésen |
 |
| Közvetlen kérdezésre is mód nyílt |
 |
| Borókai Gábor, Tabajdi Csaba és Schöpflin György a második szakértői beszélgetésen |
| |
|
További információk
Az előzetes eredményeket ismertető prezentáció letölthető innen [2 MB] .
Beszámoló az EP magyarországi honlapján
| |
|
|
RÓLUNK
