|
|
|
Az Európai Unió intézményrendszeréről részletes, naprakész tájékoztatást
ad az EUROPA portál.
Az alábbiakban a legfontosabb intézmények rövid leírása olvasható, a
részletesebb információkra és a Magyarország szempontjából különösen fontos
oldalakra mutató linkek kíséretében.
|
|
Az Európai Parlament: a lakosok érdekképviselete
Európa lakossága ötévente választja meg az Európai Parlamentet érdekei
képviseletére.
A 2009 júniusában megválasztott jelenlegi Parlament az EU 27 országából
származó 736 képviselőből áll.
A Parlament fő feladata a törvényhozás. Ezen a felelősségen az Európai Unió
Tanácsával osztozik, az új törvényekre pedig az Európai Bizottság tesz
javaslatokat. A Parlament és a Tanács osztoznak az évi 100 milliárd eurós
EU-költségvetés jóváhagyásának hatáskörén is.
A Parlamentnek jogában áll feloszlatni az Európai Bizottságot.
Az Európai Parlament tagjai nem nemzeti szekciókat alkotnak, hanem hét európai
szinten szerveződött politikai csoportba tömörülnek. Ezek közül a legnagyobb a
jobb-közép beállítottságú Európai Néppárt (kereszténydemokraták), utána
következnek a szocialisták, a liberálisok, és a zöldek. Az európai
integrációban létező összes politikai nézet – az erőteljesen pro-föderalista
beállítódástól a nyílt euroszkepticizmusig – képviseltetve van az európai
parlament tagjai között.
A Parlament plenáris üléseit Strasbourgban, egyéb üléseit Brüsszelben tartja.
Munkája során – a többi uniós intézményhez hasonlóan – a Közösség 23 hivatalos
nyelvét használja.
A Parlament választja az európai ombudsmant, aki a polgárok EU-intézményekben
tapasztalt hivatali visszásságokra vonatkozó panaszaival foglalkozik.
Kapcsolódó linkek:
| |
|
Az Európai Unió Tanácsa: a tagállamok érdekképviselete
Az Európai Unió Tanácsa: — melyet korábban Miniszterek Tanácsának hívtak — a Parlamenttel osztozik a törvénykezés és a politikákkal kapcsolatos döntéshozatal felelősségében. Elsősorban a Tanács a felelős mindazon lépésekért, amit az EU a közös kül- és biztonságpolitika területén, illetve az igazsággal és szabadsággal kapcsolatos ügyekben tesz.
A Tanács az EU-országok nemzeti kormányainak minisztereiből áll. Az üléseken az éppen szóban forgó témákért felelős miniszterek vesznek részt: külügyminiszterek, gazdasági és pénzügyminiszterek, agrárminiszterek és így tovább.
A Tanácsban minden ország adott számú szavazattal rendelkezik, amely hozzávetőlegesen népessége arányát tükrözi, noha a szavazatok elosztásának súlyozása a kisebb országoknak kedvez. A legtöbb döntést többségi szavazással hozzák meg, ám bizonyos kényes kérdések, pl. az adózás, a menekültügy és bevándorlás vagy a kül- és biztonságpolitika kérdései egyhangú határozathozatalt igényelnek.
A tagállamok kormányfői, illetve miniszterelnökei évente legfeljebb négy alkalommal üléseznek, mint Európai Tanács. A csúcstalálkozókon az EU politikájának minden területét megvitatják.
Az Európai Unió Tanácsának elnökségét a tagállamok felváltva töltik be.
A Tanács elnökségét hat hónapos időszakokban (januártól júniusig, illetve júliustól decemberig), a tagállamok előre meghatározott sorrendben  töltik be.
A Tanács elnöksége elsődleges szerepet játszik az intézmény munkájának szervezésében, különösen a jogalkotási és a politikai döntéshozatali folyamat ösztönzésében. Az elnökség szervezi és vezeti az üléseket, beleértve a számos munkacsoportot is, valamint kompromisszumokat dolgoz ki.
Kapcsolódó linkek:
| |
|
Az Európai Bizottság: A közös ügy érdekében
Az Európai Bizottság feladata egész Európa
közös érdekeinek képviselete és támogatása.A Bizottság független a
nemzeti kormányoktól.
Az intézmény új európai jogszabályokra vonatkozó javaslattervezeteket készít,
melyeket az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak nyújt be. Az EU-politikák
végrehajtásának napi menetét és az EU-alapok szétosztását irányítja.
Figyelemmel kíséri továbbá az európai szerződések és törvények betartását. A
szabálysértők ellen felléphet, és szükség esetén a Bíróságnál pert is indíthat
ellenük.
A Bizottság testülete 27 főből áll: minden EU-ország egy biztost
delegál. Munkájukat mintegy 24 000 tisztviselő segíti, ezek
többsége Brüsszelben dolgozik.
A Bizottság elnökét az EU-kormányok választják az Európai Parlament
hozzájárulásával. A többi biztost – a leendő elnökkel történő egyeztetés után –
nemzeti kormányaik a Parlament jóváhagyásával nevezik ki. A biztosok nem
hazájuk kormányát képviselik, hanem mindegyikük az EU-politikák egy adott
területéért felelős.
A Bizottság elnökét és a tagokat ötéves időszakra nevezik ki, mely egybeesik
azzal a periódussal, amelyre az Európai Parlamentet választják.
Kapcsolódó linkek:
| |
|
A Bíróság: a törvényesség felügyelete
Az Európai Közösségek Bíróságának feladata biztosítani, hogy az
EU-jogszabályokat a tagállamok azonos módon értelmezzék és alkalmazzák, s
ily módon a törvények mindenkire egyformán vonatkozzanak. Gondoskodik például
arról, hogy a nemzeti bíróságok ne hozhassanak ugyanabban az ügyben eltérő
határozatot. A Bíróság biztosítja továbbá, hogy az EU tagállamai és intézményei
a törvényi előírásoknak megfelelően működjenek. A luxembourgi székhelyű Bíróság
testületébe minden ország egy-egy bírót delegál.
Kapcsolódó linkek:
| |
|
A Számvevőszék: értéket a pénzünkért
A Számvevőszék ellenőrzi, hogy az EU az adófizetőktől származó
bevételeket jogszerűen, gazdaságosan használta-e fel, és a megfelelő célra
fordította-e. A luxembourgi székhelyű Számvevőszéknek joga van bármely, a
közösségi alapokból részesülő szervezet, szerv vagy vállalkozás könyvelését
átvizsgálni.
Kapcsolódó linkek:
| |
|
Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság: a civil társadalom
érdekképviselete
A 344 tagú Európai Gazdasági és Szociális
Bizottság széles körű érdekeket képvisel a munkáltatóktól a
szakszervezetekig, a fogyasztóktól a természetvédőkig.
Kapcsolódó linkek:
| |
|
A Régiók Bizottsága: a helyi érdekek képviselete
A Régiók Bizottságának a
közlekedésre, az egészségügyre, a foglalkoztatásra, illetve az oktatásra helyi
vagy regionális szinten hatást gyakorló jogszabálytervezetekkel kapcsolatban
kérik ki a véleményét. 344 tagja többnyire regionális kormányzati vezetők vagy
városok polgármesterei közül kerül ki.
Kapcsolódó linkek:
| |
|
Az Európai Központi Bank: stabil valuta
A frankfurti központtal működő Központi
Bank feladata az euró kezelése, például a kamatok megállapítása.
Elsődleges célja, hogy biztosítsa az árstabilitást, ezáltal megvédje az európai
gazdaságot az inflációtól. A Bank a kormányoktól és más szervektől függetlenül
hozza meg döntéseit. Elnöke Jean-Claude Trichet.
Kapcsolódó linkek:
| |
|
Az Európai Beruházási Bank (EIB): egy segítő kéz
A bank az európai érdekeket érintő, főként a kevésbé jómódú régiók
megsegítésére létrehozott projektekhez nyújt kölcsönöket. Olyan
infrastrukturális projekteket finanszíroz, mint például vasúti vagy közúti
összeköttetések, repterek, vagy a környezetvédelmet érintő támogatási
rendszerek kialakítása. Hiteleket nyújt kisvállalkozások (KKV) befektetéseihez.
A luxembourgi székhelyű banknál a tagjelölt államok és a fejlődő országok
számára is biztosított a hitelfelvételi lehetőség. Mivel az EU-kormányzatok
tulajdonát képezi, a bank emelheti tőkéjét, és kedvező kamatok mellett nyújthat
hitelt.
Kapcsolódó linkek:
| |
|
 | ISMERI MÁR? |  |
 Az Európai Unió szakmai és kulturális találkahelye Budapesten
A májusi programból:
Fókuszban:
Európai identitás és állampolgárság, fogyasztóvédelem
Máj. 4.: Európa jövője vitaest
Máj. 5.: Európa-nap
Máj. 11.: Lumiére Filmklub: Inkubátor
Máj. 22.: Európa szalon: Artur Domoslawski Bővebben...
|
|
 | |  |
|
RÓLUNK
