Navigációs útvonal

Nyelvtanulás

Miről is van szó?

2002. márciusi barcelonai ülésén az Európai Tanácspdf az alapkészségek elsajátításának javítását, különösen legalább két idegen nyelv fiatal életkorban kezdődő oktatását,valamint a Nyelvi Kompetenciamutató létrehozását szorgalmazta. Az Európai Bizottság azóta is támogatja a nyelvtanítási szakpolitikák és az eredménymutatók kidolgozására irányuló erőfeszítéseket.

A 2011–12. évi uniós nyelvi kompetenciaméréspdf (melyre 14 uniós országban került sor) a következőket állapította meg:

  • teljesítménye alapján a felmérésben részt vevő 15 éves diákok 42%-a önálló nyelvhasználónak minősül (azaz eléri a B1/B2-es szintet a közös európai nyelvi referenciakereten belül) az első idegen nyelv tekintetében;
  • a diákok 25%-a ezt a kompetenciaszintet második idegen nyelvén is elérte;
  • a 15 éves diákok 14%-a egyetlen idegen nyelven sem rendelkezett még az alapszintű nyelvhasználathoz szükséges kompetenciával sem.

Egy, a kompetenciamérés óta kiadott jelentés is arról számol be, hogy az idegen nyelvek oktatása sok országban nem felel meg a kívánalmaknak.

A 2014. évi, a többnyelvűségről és a nyelvi kompetenciák fejlesztéséről szóló tanácsi következtetésekpdf tanúsága szerint az uniós országok komolyan elkötelezték magukat amellett, hogy javítani fogják az iskolai nyelvtanítás hatékonyságát.

Milyen lépésekre került sor eddig?

2011 és 2013 között az oktatási és képzési rendszerekben tanított nyelvekkel foglalkozó tematikus munkacsoport azt vizsgálta, hogyan lehetne javítani a nyelvtanulás eredményességét. A munkacsoport összehasonlító elemzést végzett, majd ezt követően jelentést adott ki azokról az innovatív módszerekről, melyek bizonyítottan felgyorsítják az idegen nyelvek elsajátításának folyamatátpdf(1.34 Mb) Az előző linken elérhető szöveg fordításai  . A jelentés az alábbi két központi téma köré szerveződik:

  • tartalomalapú nyelvtanulás (CLIL),
  • számítógéppel támogatott nyelvoktatás (CALL).

A jelentés részben az innovatív módszerek nyelvtanításban történő alkalmazásával foglalkozó ICT-Rev projekt eredményeire épül.

A nyelvtanítás javítását célzó erőfeszítésekkel párhuzamosan korszerű értékelési, szintfelmérési módszereket kell kifejleszteni. Ezek a módszerek számos oktatási rendszerből hiányoznak.

A többnyelvű kommunikáció képessége egyike a legfontosabb készségeknek, amelyekre kereslet mutatkozik a munkaerőpiacon. Más transzverzális készségekhez hasonlóan a többnyelvű kommunikáció képessége is javítja a versenyképességet – egyéni szinten éppúgy, mint a gazdaság egészét tekintve. A közös európai nyelvi referenciakeret kapcsán szerzett tapasztalatokra építve a nyelvtanítás terén tevékeny szakemberek 2014 szeptembere óta azon munkálkodnak az „Oktatás és képzés 2020” munkacsoportban, hogy keretrendszereket dolgozzanak ki a digitális és vállalkozási készségek elsajátításának elősegítése céljából.

Tudományosan igazolt ismeretekre van szükségünk azt illetően, milyen típusú nyelvi készségek iránt mutatkozik kereslet a munkaerőpiacon. Így tudjuk ugyanis a tanítást, a tanulást és az értékelést a szükségletekhez igazítani és e folyamatok eredményességéről gondoskodni.

Melyek a soron következő lépések?
  • 2015-ben végbemegy a tagállamokban alkalmazott értékelési és tesztelési módszerek feltérképezése.
  • Ezzel párhuzamosan pályázati eljárás indul azzal a céllal, hogy tanulmány készüljön a különböző értékelési módszerek összehasonlíthatóságáról.
  • 2015 folyamán a tervek szerint iránymutatások kidolgozására is sor kerül majd azzal kapcsolatban, hogyan kell a készségek felmérését célzó tagállami rendszereket hozzákapcsolni a közös európai nyelvi referenciakerethez, és hogyan kell a referenciakeretet hatékonyan alkalmazni a tanítás során az Élő Nyelvek Európai Központjának segítségével.
  • A tervek szerint 2015 folyamán tanulmány készül majd a nyelvek és a foglalkoztathatóság témájában. A tanulmány azt fogja vizsgálni, hogyan javítják az idegen nyelvi készségek az emberek elhelyezkedési esélyeit.