Navigációs útvonal

Kezdőlap

Bűnügyi igazságszolgáltatás RSS

Bírói kalapács és az Európai Unió zászlaja © Gina Sanders, fotolia

A bűnözés visszaszorításának részét képezi az EU országaiban működő bűnügyi igazságszolgáltatási hatóságok közötti párbeszéd és a közös fellépés erősítése.

Az EU hosszú időn keresztül "hátra kötött kézzel" próbálta meg kialakítani az egységes európai bűnügyi igazságszolgáltatási térséget a következők miatt:

  • az egyhangú döntést előíró szabály alapján az összes EU-tagállam kormányának egyetértésével lehetett döntést hozni, ez pedig gyakran a "legkisebb közös nevező" elvének érvényesüléséhez vezetett;
  • a Bizottság nem rendelkezett végrehajtó hatalommal; és
  • a nemzeti parlamenteknek és a bíróságoknak nem volt beleszólásuk.

Ennek következtében ezen a területen csekély volt az előrelépés, a középpontban pedig inkább a biztonsági kérdések álltak.

A Lisszaboni Szerződés Az előző linken elérhető szöveg fordításai  hatályba lépésével megnyílt a lehetőség a biztonság és a törvényesség egyensúlyának átrendezésére.

Kölcsönös bizalom kiépítése

A Maastrichti Szerződésmsw8 1993-ban az úgynevezett "harmadik pillér" keretében vezette be a büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködés intézményét. A pilléres felosztás hivatalos felszámolásával a Lisszaboni Szerződés български (bg)czech (cs)dansk (da)Deutsch (de)eesti (et)ελληνικά (el)English (en)español (es)Français (fr)Gaeilge (ga)italiano (it)latviešu (lv)lietuvių (lt)Malti (mt)Nederlands (nl)polski (pl)português (pt)română (ro)slovenčina (sk)slovenščina (sl)suomi (fi)svenska (sv) kiigazította a korábbi rendszer hiányosságait. Végső soron valóra fog válni a közös európai igazságszolgáltatási térség eszméje, ahol a nemzeti rendvédelmi és igazságügyi szervek megbízhatnak egymásban és számíthatnak egymásra.

Ez növelni fogja a polgároknak az eljárások tisztességességébe vetett bizalmát, különösen ami jogaiknak egy másik ország bírósága előtti védelmét illeti, vagy abban az esetben, ha bűncselekmény sértettjévé válnak.

A kölcsönös bizalom erősítése elengedhetetlen ahhoz, hogy az EU országai kölcsönösen elismerjék az egymás igazságszolgáltatási szervei által hozott döntéseket. A bizalom erősítése érdekében mindenki által elfogadott minimumszabályokat kell megállapítani a tisztességes eljárás és a bűncselekmények sértettjeit megillető jogok tekintetében.

Az Európai Tanács 2009-ben, Stockholmban fogadta el "A Stockholmi Program - a polgárokat szolgáló és védő, nyitott és biztonságos Európa pdf български (bg)czech (cs)dansk (da)Deutsch (de)eesti (et)ελληνικά (el)English (en)español (es)Français (fr)Gaeilge (ga)italiano (it)latviešu (lv)lietuvių (lt)Malti (mt)Nederlands (nl)polski (pl)português (pt)română (ro)slovenčina (sk)slovenščina (sl)suomi (fi)svenska (sv) " elnevezésű programot.

A jövőbeli kihívások leküzdésére és a jog érvényesülésén alapuló térség megszilárdítására a Bizottság nagyszabású, a Stockholmi Program végrehajtásáról szóló cselekvési tervet български (bg)czech (cs)dansk (da)Deutsch (de)eesti (et)ελληνικά (el)English (en)español (es)Français (fr)Gaeilge (ga)italiano (it)latviešu (lv)lietuvių (lt)Malti (mt)Nederlands (nl)polski (pl)português (pt)română (ro)slovenčina (sk)slovenščina (sl)suomi (fi)svenska (sv) fogadott el. A program meghatározza az EU számára a 2010-14 közötti időszak prioritásait ezen a területen.

A bűnügyi igazságszolgáltatás területén tervezett fejlesztések:

  • az Eurojust Az előző linken elérhető szöveg fordításai  szerepének erősítése;
  • az Európai Ügyészség Az előző linken elérhető szöveg fordításai  létrehozása;
  • a büntetőjogi szankciókkal kapcsolatos egységesebb szemlélet; és
  • a bűncselekmények sértettjeit az eljárásban megillető jogok erősítése és a sértetteknek nyújtott segítség hatékonyabbá tétele.