Navigációs útvonal

Bűnügyi igazságszolgáltatás

Bírói kalapács és az Európai Unió zászlaja © Gina Sanders, fotolia

A bűnözés visszaszorításának részét képezi az EU országaiban működő bűnügyi igazságszolgáltatási hatóságok közötti párbeszéd és a közös fellépés erősítése.

Az EU hosszú időn keresztül "hátra kötött kézzel" próbálta meg kialakítani az egységes európai bűnügyi igazságszolgáltatási térséget a következők miatt:

  • az egyhangú döntést előíró szabály alapján az összes EU-tagállam kormányának egyetértésével lehetett döntést hozni, ez pedig gyakran a "legkisebb közös nevező" elvének érvényesüléséhez vezetett;
  • a Bizottság nem rendelkezett végrehajtó hatalommal; és
  • a nemzeti parlamenteknek és a bíróságoknak nem volt beleszólásuk.

Ennek következtében ezen a területen csekély volt az előrelépés, a középpontban pedig inkább a biztonsági kérdések álltak.

A Lisszaboni Szerződés hatályba lépésével megnyílt a lehetőség a biztonság és a törvényesség egyensúlyának átrendezésére.

Kölcsönös bizalom kiépítése

A Maastrichti Szerződésmsw8 [917 KB] 1993-ban az úgynevezett "harmadik pillér" keretében vezette be a büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködés intézményét. A pilléres felosztás hivatalos felszámolásával a Lisszaboni Szerződés kiigazította a korábbi rendszer hiányosságait. Végső soron valóra fog válni a közös európai igazságszolgáltatási térség eszméje, ahol a nemzeti rendvédelmi és igazságügyi szervek megbízhatnak egymásban és számíthatnak egymásra.

Ez növelni fogja a polgároknak az eljárások tisztességességébe vetett bizalmát, különösen ami jogaiknak egy másik ország bírósága előtti védelmét illeti, vagy abban az esetben, ha bűncselekmény sértettjévé válnak.

A kölcsönös bizalom erősítése elengedhetetlen ahhoz, hogy az EU országai kölcsönösen elismerjék az egymás igazságszolgáltatási szervei által hozott döntéseket. A bizalom erősítése érdekében mindenki által elfogadott minimumszabályokat kell megállapítani a tisztességes eljárás és a bűncselekmények sértettjeit megillető jogok tekintetében.

Az Európai Tanács 2009-ben, Stockholmban fogadta el "A Stockholmi Program - a polgárokat szolgáló és védő, nyitott és biztonságos Európapdf [1 MB] " elnevezésű programot.

A jövőbeli kihívások leküzdésére és a jog érvényesülésén alapuló térség megszilárdítására a Bizottság nagyszabású, a Stockholmi Program végrehajtásáról szóló cselekvési tervet fogadott el. A program meghatározza az EU számára a 2010-14 közötti időszak prioritásait ezen a területen.

A bűnügyi igazságszolgáltatás területén tervezett fejlesztések:

  • az Eurojust szerepének erősítése;
  • az Európai Ügyészség létrehozása;
  • a büntetőjogi szankciókkal kapcsolatos egységesebb szemlélet; és
  • a bűncselekmények sértettjeit az eljárásban megillető jogok erősítése és a sértetteknek nyújtott segítség hatékonyabbá tétele.

Jogérvényesüléssel kapcsolatos témák a Twitteren