Navigációs útvonal

Promotional :: A tengerekkel kapcsolatos tudás 2020: a tengerfenék feltérképezésétől az óceán-előrejelzésig

A tengerekkel kapcsolatos tudás 2020: a tengerfenék feltérképezésétől az óceán-előrejelzésig

25 November 2013

A nyilvános konzultáció eredménye. Összefoglaló.

2012. augusztus 29-én az Európai Bizottság nyilvános konzultációt kezdeményezett az „A tengerekkel kapcsolatos tudás 2020” című zöld könyvvel kapcsolatban.  A konzultáció célja a kezdeményezés jövőjével kapcsolatos elképzelések megismerése, illetve a magánszektor bevonásának lehetőségére vonatkozó vélemények meghallgatása volt. A konzultáció 2012. december 15-én zárult le.

Összesen 244 hozzászólás érkezett (29 civil társadalmi, 43 magánszektorbeli, 95 állami szektorbeli és 77 kutatási ágazatbeli szereplőtől) 30 országból, melyek közül néhány az EU-n kívüli, de valamely tagállam vizeivel szomszédos vizeket birtokoló állam. Számos hozzászólás hosszas belső konzultációkat követően készült el, különösen a nemzeti kormányok beadványai, így ezek több szervezet szélsőségektől mentes véleményét tükrözték. A beérkezett válaszok reprezentatív mintának tekinthetők.

A konzultáció számos olyan jogi és műszaki részletkérdésre világított rá, amelyeket érdemes lesz figyelembe venni az „A tengerekkel kapcsolatos tudás 2020” projekt következő szakaszában, a fő üzenetek mindazonáltal az alábbiak:

(1) A különböző érdekcsoportok egyetértettek abban, hogy szükség van a tengerekkel kapcsolatos adatokhoz való szabad hozzáférésre, mind nyers, mind aggregált adatok formájában. A civil társadalmi csoport meglátása szerint az óceánok közös erőforrást képviselnek, ezért a tengerekkel kapcsolatos adatokat korlátozás nélkül hozzáférhetővé kell tenni, kivált ha azokat állami források felhasználásával gyűjtötték. A magánszektor túlnyomórészt egyetértett az adatok nyilvánosságával, kivéve azokat az eseteket, amikor gazdasági szempontból érzékeny adatokról van szó, illetve ha a közzététel miatt csökkenhet az adatgyűjtési hajlandóság. Az állami hatóságok szerint az adatok nyilvánossága révén csökkenne a környezet állapotára vonatkozó adatgyűjtés költsége. Abban szinte mindenki egyetértett, hogy a kutatási projektekből származó adatoknak egyszerűbben hozzáférhetőnek kellene lenniük.

(2) Néhány fenntartással azért éltek: ilyen a nemzetbiztonsági megfontolás, a természeti kincsek és a veszélyeztetett ökoszisztémák károsodásának lehetősége, a gazdasági érzékenység, hogy a kutatók számára elegendő időt kell biztosítani eredményeik publikálására, valamint hogy az adatok helytelen értelmezése biztonsági és felelősségi kérdéseket vethet fel.

(3) Abban is általános volt az egyetértés, hogy a halászati és az egyéb, tengerrel kapcsolatos adatokat hosszabb távon egy közös platformon kellene megosztani, ami az EU Kopernikusz programja keretében terjesztett adatokat is felölelné. E rendszerek integrációja lehetővé tenné a teljes körű adatgyűjtést a több ágazatot érintő területeken és különböző időtávlatokban. Ehhez azonban kulcskérdés az adatok egyetemes felhasználhatósága és megfelelő minőségének biztosítása.

(4) Az európai tengeri megfigyelési és adathálózat, vagyis az EMODnet jelenlegi felépítését megfelelőnek ítélték, különösen a hét tematikus területre – geológia, batimetria, fizika, kémia, biológia, élőhelyek és emberi tevékenységek – való felosztást.

(5) Az EMODnet kezdeményezésről úgy vélekedtek, igénybe vehető a környezeti vagy halászati adatok jelentésének előmozdítására. Az is elképzelhető, hogy a kötelező adatszolgáltatást, amelynek keretében a hatóságok jogi kötelezettség alapján jelentenek tengeri környezeti és halászati adatokat, idővel felváltja egy fordított folyamat, vagyis az interneten megosztott adatokat a hatóságok egységes módszerek alapján gyűjthetnék ki. Ez csökkentené az adminisztratív terheket.

(6) A válaszadók egyöntetűen szükségesnek vélték egy olyan mechanizmus létrehozását, amely a tagállamoknak és az EU-nak segítséget nyújt az egyes tengeri medencék szintjén a legköltségkímélőbb mintavételi, felmérési és megfigyelési programok kapcsán. Ebben a tudományos testületek, regionális tengeri egyezmények, hidrográfiai bizottságok és egyéb adatgyűjtő szervek együttműködését javasolták. A változó igényeket és a technológiai vívmányokat e folyamatban mindenkor figyelembe kell venni.

(7) A magánszféra készségesen vállalna nagyobb szerepet olyan adatmegosztási kezdeményezésekben, amilyen az EMODnet. Az ipar képviselői nagyrészt kedvezően viszonyultak ahhoz, hogy az óceánok megfigyeléséhez igénybe vegyék nyíltvízi létesítményeiket vagy hajóikat. Mindazonáltal szívesebben fogadnák, ha ez nem jogi előírások nyomán valósulna meg.

(8) Több megfigyelési technika kapcsán is felmerült, hogy további kutatómunkára van szükség. A válaszadók szerint elsőbbséget kell biztosítani az olyan újfajta szenzoroknak, amelyek bizonyos paramétereket automatikusan bemérnek anélkül, hogy a vizsgált mintákat laboratóriumba kellene szállítani.

A konzultáció során beérkezett válaszok megtalálhatók a Tengerügyi Főigazgatóság (DG MARE) honlapján, ahol az összefoglaló jelentés is olvasható. A válaszadókat megkérték az összefoglaló tervezetének átnézésére abból a szempontból, hogy az minden véleményt helyesen tükröz-e. A visszajelzéseiknek megfelelően néhány kisebb módosítást követően véglegesítették a szöveget. A végleges jelentés elsődleges rendeltetése, hogy egy hatásvizsgálat keretében segítsen meghatározni, milyen módon mozdítható elő és valósítható meg az „A tengerekkel kapcsolatos tudás 2020” projekt a jövőben úgy, hogy hatékonyabbá tegye az állami hatóságok, magánszervezetek és kutatók munkáját, valamint támogassa az innovációt és a tenger viselkedésének jobb megértését.

Keresés

Keresés az összes hír között en