Navigációs útvonal

Oldalválasztás

Az európai migrációs stratégia végrehajtása: Előrelépés a kiemelt fontosságú intézkedések terén

A második világháború óta legsúlyosabb, világszerte több mint 60 millió menekültet és belső menekültet érintő válság miatt radikálisan meg kell erősíteni az uniós migrációs rendszert, és összehangolt európai válaszintézkedésekre van szükség.

 

A sok esetben túlterhelt nemzeti és helyi hatóságok szempontjából nagyon is kívánatos a menekültáramlások mérséklődése, mindazonáltal tisztán kell látnunk, hogy a menekültügyi válság mindaddig nem fog megszűnni, amíg végleges megoldások nem születnek a kiváltó okok – az Európa közvetlen szomszédságában fennálló instabilitás, háborús helyzet és terror, különösen a Szíriában dúló háború és folyamatos atrocitások – kezelésére.

Az elmúlt hat hónap során az Európai Bizottság fellépett a gyors és összehangolt európai válaszintézkedések érdekében, és nagyszabású javaslatcsomagot terjesztett elő annak érdekében, hogy biztosítsa a tagállamok számára a tömeges beáramlás kezeléséhez szükséges eszközöket. A tengeri jelenlét háromszorosára növelése, a menedékkérőknek egy új szükséghelyzeti szolidaritási rendszer révén a leginkább érintett tagállamokból történő áthelyezése, a menekültügyi válság kezelésére és a leginkább érintett országok megsegítésére minden korábbinál nagyobb, több mint 10 milliárd EUR értékű uniós költségvetési támogatás mozgósítása, a nyugat-balkáni országok számára új koordinációs és együttműködési keret kidolgozása, a Törökországgal létrehozott új partnerség, valamint az Európai Határ- és Parti Őrségről szóló nagyszabású javaslat révén az Európai Unió megerősítette az európai menekültügyi és migrációs politikát az előtte álló kihívások leküzdése érdekében. Jóllehet a fontos építőelemek már léteznek, ezek teljes mértékű gyakorlati végrehajtása még hiányzik. A migrációkezelés fenntartható rendszerének eléréséhez azonban még egyértelműen sokat kell tenni.

Az Európai Tanács február 18-19. ülésének fényében a Bizottság február 10-én beszámolt az európai migrációs stratégia szerint elfogadott kiemelt intézkedések végrehajtásáról, és arra is kitér, hogy rövid távon mely kulcsterületeken van szükség fokozott fellépésre a helyzet kézben tartása érdekében.

Decemberben az Európai Bizottság jelentést készített a tagállamok által hozott határozatok végrehajtása terén tett előrelépésről, és úgy találta, hogy a végrehajtás túl lassú volt. Két hónappal később számos kérdésben történt némi előrelépés. Például javult az ujjnyomatvétel aránya, ami a menekültügyi rendszer megfelelő irányításának kulcsfontosságú eleme. Azon migránsok aránya, akiknek ujjnyomatai bekerültek az Eurodac-adatbázisba, 2015. szeptember és 2016. január között Görögországban 8%-ról 78%-ra, Olaszországban pedig 36%-ról 87%-ra nőtt. Több határidőt azonban továbbra sem tartottak be és a kötelezettségvállalások teljesítése is lassú.

Az eddigi eredmények és a jövőben elvégzendő munka ismertetése érdekében a Bizottság február 10-én előterjesztette azokat az eredményjelentéseket, amelyek értékelik az uniós fogadóállomási rendszer és az áthelyezési program olaszországi és görögországi alkalmazása, valamint a 2015 októberében, a nyugat-balkáni útvonallal foglalkozó vezetői találkozónpdf elfogadott nyilatkozat kötelezettségvállalásainak végrehajtása érdekében tett intézkedések terén elért eredményeket. A Bizottság ezen felül jelentést nyújt be az EU-Törökország közös cselekvési terv végrehajtásáról is. A biztosi testület továbbá indokolással ellátott véleményt adott ki 9 kötelezettségszegési eljárás tekintetében, hogy prioritásként kezelje a közös európai menekültügyi rendszer végrehajtását.

A helyzet stabilizálása a legnagyobb nyomásnak kitett tagállamokban: a Görögországba irányuló, dublini rendszer keretében történő átadás helyreállítására irányuló ajánlás

A közös európai menekültügyi rendszer működésének elengedhetetlen feltétele, hogy a közösen elfogadott uniós szabályokkal összhangban valóban gondoskodni lehessen a menedékkérőknek az Unióba való első belépésük szerinti országba történő visszatéréséről. A tagállamok az Emberi Jogok Európai Bírósága és az Európai Unió Bírósága által feltárt rendszerszintű hiányosságok miatt 2010–2011 óta nem képesek végrehajtani a Görögországba irányuló, dublini rendszer keretében történő átadást.

A Bizottság elfogadta a Görögországnak címzett, a Dublini Rendelet szerinti átadás lehetséges folytatására való tekintettel meghozandó sürgős intézkedésekről szóló ajánlását. Az Európai Bíróság 2011-es ítélete óta Görögország javulást mutatott és lépéseket tett a menekültügyi rendszerében jelentkező hiányosságok orvoslása érdekében, amit a Bizottság, az Európai Menekültügyi Támogatási Hivatal és a tagállamok szorosan nyomon követtek. Mindazonáltal a Bizottság álláspontja szerint annak ellenére, hogy megfelelőbb menekültügyi struktúrák jöttek létre – például a menekültügyi szolgálat és az érkezési befogadó szolgálat –, a menekültügyi eljárásnak még mindig vannak olyan kulcsfontosságú területei, amelyek fejlesztésre szorulnak, még mielőtt a Dublini Rendelet Görögország tekintetében újra teljes körűen alkalmazható lesz, különösen a befogadási kapacitás és feltételek, a menekültügyi eljárásokhoz való hozzáférés, a fellebbezés és a jogsegély terén.

Erős határok biztosítása

Az uniós külső határok kezelése felelősséggel jár. Az elmúlt hónapokban a nyugat-balkáni útvonal menti határellenőrzés koordinálatlanul történt, és a határátkelések megszigorításához vezető egyoldalú intézkedések dominóhatást váltottak ki az útvonal további érintett országaiban. Az Európa előtt álló kihívások strukturális megoldása érdekében a Bizottság folyamatosan hangsúlyozza a migránsok regisztrálásának, a határok rezilienciájának és a befogadási kapacitás bővítésének jelentőségét.

E trend kezelése érdekében tehát az útvonal menti országoknak feltétlenül fel kell gyorsítaniuk a Nyugat-Balkánnal foglalkozó vezetői találkozón vállalt kötelezettségek teljesítését, és biztosítani kell a meghozott döntések koordinációját és adott esetben az uniós jogi kerettel való összhangját. Mindenekelőtt az összes tagállamnak kötelezettséget kell vállalnia arra, hogy felhagy a „továbbáramoltatás” politikájával azon menedékkérők tekintetében, akik érdeklődést mutatnak a menedékkérelem máshol történő benyújtása iránt. Azokat a személyeket, akik nem szorulnak védelemre, gyorsan és alapvető jogaik teljes körű tiszteletben tartása mellett vissza kell téríteni.

Az Unió belső határellenőrzés nélküli terület fenntartására vonatkozó képessége közvetlen összefüggésben áll a biztonságos külső határok meglétével. A schengeni rendszer nagymértékű rugalmassága lehetővé teszi, hogy a tagállamok megfelelően reagáljanak a változó körülményekre. Mivel egyre nő az Európába érkező migránsok és menekültek száma, a tagállamok a kivételesen alkalmazható végső eszközökhöz folyamodnak: ideiglenesen visszaállítják a belső határellenőrzést a Schengeni határ-ellenőrzési kódexszel összhangban.

A biztosi testület megvitatta a Görögországnak címzett, a Schengeni határ-ellenőrzési kódex 19b. cikke szerinti ajánlástervezeteket is. Miután a schengeni értékelő jelentés rámutatott a görögországi külső határellenőrzés kapcsán feltárt hiányosságokra, a Tanács jelenleg ajánlások kidolgozását mérlegeli e súlyos hiányosságok kezelése érdekében. A Bizottság készen áll arra, hogy a Tanács erre vonatkozó döntését követően megtegye a megfelelő végrehajtási intézkedéseket. A schengeni rendszer védelmi mechanizmusok alkalmazása révén történő stabilizálása elengedhetetlen annak biztosításához, hogy a későbbiekben valamennyi belső határellenőrzés ismét megszűnjön.

Az áthelyezés végrehajtása

Az áthelyezés a legnagyobb nyomásnak kitett tagállamok terheinek enyhítésére, a menedékkérők tisztességesebb európai elosztására és a migrációkezelés rendjének visszaállítására szolgáló alapvető eszköz. Ehhez azonban elengedhetetlen az áthelyező országok és a befogadó tagállamok közötti hatékony együttműködés és az áthelyezési rendszer megfelelő működéséhez szükséges politikai akarat.

A Bizottság éppen ezért írásban emlékeztette a tagállamokat a két áthelyezési határozat értelmében teljesítendő kötelezettségeikre, és a sürgős segítségnyújtásra vonatkozó világos célkitűzés elérése érdekében felkérte őket a végrehajtás felgyorsítására. A nyugat-balkáni útvonal menti határellenőrzés szigorításával párhuzamosan a határozatok által enyhíteni kívánt nyomás fokozódása várható, így még nagyobb mértékű szolidaritást kell tanúsítani. Az áthelyezési határozat rendelkezik az áthelyezési mechanizmus módosításának lehetőségéről azokban az esetekben, amikor a tagállamok a migrációs áramlatok hirtelen változásaival szembesülnek, amelynek eredményeként harmadik országok állampolgárainak váratlan tömege áramlik be. Tekintettel az Ausztriában kialakult szükséghelyzetre a Bizottság arra tett javaslatot, hogy egy évre ideiglenesen függesszék fel az Ausztriára jutó kérelmezői létszám 30 %-ának áthelyezését Az Európában zajló másodlagos migrációs mozgások következtében a harmadik országok állampolgárainak tömege érkezett hirtelen Ausztria területére, és így jelentősen megnőtt a nemzetközi védelmet kérelmezők száma. Decemberben a Bizottság már javasolta Svédországnak az áthelyezéssel kapcsolatos kötelezettségvállalásának egy évre szóló ideiglenes felfüggesztését.

A teljes közlemény itt olvasható, amelynek végén megtalálhatók a további tájékoztató anyagok is.

 

További eszközök

  • Nyomtatható változat
  • Szövegméret csökkentése
  • Szövegméret növelése

Maradjunk kapcsolatban

Európa Pont

Európa Pont

Az Európai Unió közösségi tere Budapesten.

Tovább

 
 

Segítsen tökéletesíteni honlapunkat!

Igen Nem