Szakpolitika

Az elektronikus és elektromos rendszerek oly mértékben elterjedté váltak, hogy ma már nehezen képzelhető el az élet nélkülük. Noha vitathatatlan, hogy ezek a rendszerek számottevő javulást eredményeztek a mindennapjainkban, káros hatással lehetnek az egészségünkre. Ugyanis elektromágneses tereket hoznak létre nem ionizáló sugárzás révén, és a kibocsátott sugarak – bizonyos szint felett – felmelegíthetik az emberi testet alkotó biológiai szöveteket (hasonlóan a mikrohullámú sütőhöz).

Az elektromágneses sugárzás hertzben (Hz) vagy percenkénti rezgésszámban kifejezett frekvenciája nagyon különböző attól függően, milyen elektromos berendezésről van szó:

  • erős sztatikus mezőket (0 Hz) használnak orvosi MRI-szűréseknél;
  • alacsony frekvenciákat (50 Hz) használ az otthonokat és irodákat árammal ellátó szabványos váltakozó áram (AC);
  • a villamosvezetékek és háztartási elektromos készülékek, pl. porszívók, hajszárítók és vasalók szintén alacsony frekvenciasávokat vesznek igénybe;
  • magas frekvenciákat használnak a rádiók, televíziók, mobiltelefonok, a vezeték nélküli helyi hálózatok, a mikrohullámú sütők stb.

Néhány évtizeddel ezelőttig jóformán csak a rádió- és TV-adók, illetve a magasfeszültségű elektromos távvezetékek voltak a mesterséges elektromágneses sugárzás forrásai. A mobil távközlés és más elektromos készülékek gyors térhódítása az 1990-es években jelentős mértékben megnövelte az elektromágneses sugárterhelés forrásainak és típusainak számát. Hamarosan aggályok merültek fel ezeknek a készülékeknek az egészségre gyakorolt lehetséges káros hatásai miatt.

Az Európai Bizottság készített egy dokumentumot, melyben közreadja az elektromágneses mezőkkel kapcsolatban leggyakrabban feltett kérdéseket és az azokra adott válaszokat Az előző linken elérhető szöveg fordításai English (en) (a dokumentum japán nyelven is rendelkezésre állpdf(457 KB)).