Dohányzás

Európában az elkerülhető halálesetek kiváltó okainak listáját a dohányzás vezeti. A dohánytermékek egészségkárosító hatásával azonban egyre többen tisztában vannak, ezért az EU azt igyekszik elérni, hogy az emberek ne szokjanak rá a dohányzásra, a dohányosok pedig hagyjanak fel káros szenvedélyükkel. Az Unió figyelmet fordít arra is, hogy a lakosságot megvédje a passzív dohányzástól, és korlátozza a dohányzás népszerűsítésére irányuló reklám- és marketingtevékenységet.

A már elért jelentős eredmények ellenére az európai dohányosok száma még mindig magas: az Unió lakóinak körülbelül egyharmada szív rendszeresen cigarettát vagy más dohányterméket. Ez súlyos egészségügyi következményekkel jár: évente 695 ezer dohányzással összefüggésbe hozható haláleset történik az EU területén. Az elhunytak mintegy felének életkora 35–69 év; ez jóval elmarad az európaiak várható átlagos élettartamától. A lakosság egyre több információhoz jut a témával kapcsolatban, ezért a veszélyeztetett csoportok egyre jobban igénylik a védelmet a betegséget, fogyatékosságot vagy akár halált okozó dohányfüsttel szemben.

Az Unió jogi intézkedések, projekttámogatás és tájékoztató kampányok révén lép fel a probléma megoldása érdekében; dohányzásellenes tevékenysége során átfogó, egységes megközelítést alkalmaz. Az EU számos más szakpolitikáját – így adópolitikáját vagy agrárpolitikáját is – úgy alakítja, hogy azok megfeleljenek dohányzásellenes célkitűzéseinek. A Közösség aktív szerepet játszik a dohányzás visszaszorításáért folytatott világméretű küzdelemben is, főként azáltal, hogy részt vesz a dohánytermékek ellenőrzéséről szóló keretegyezmény (az első nemzetközi egészségügyi szerződés) végrehajtásában. Az egyezmény keretbe foglalja az egyre szigorodó dohányzásellenes intézkedéseket, és világszerte arra kötelezi a szerződést aláíró országokat, hogy lépjenek fel a dohányzással összefüggő halálesetek és megbetegedések számának csökkentése érdekében.