Halászat

INSEPARABLE - Eat, Buy and Sell Sustainable FishINSEPARABLE - Eat, Buy and Sell Sustainable FishINSEPARABLE - Eat, Buy and Sell Sustainable FishINSEPARABLE - Eat, Buy and Sell Sustainable Fish

Keresés
    Szabad szöveg alapján
Kapcsolódó anyagok
Hírek
Maria Damanaki, European Commissioner for Maritime Affairs and Fisheries, and Jacob Vestergaard, Fisheries Minister of the Faroe Islands, met in Athens on 29 August. The discussions were held in a friendly and constructive atmosphere and followed Commissioner Damanaki’s visit to the Faroe Islands in December last.
The European Union and Cape Verde have agreed on a new Protocol to the Fisheries Partnership Agreement between the European Union and Cape Verde. The four-year Protocol will replace the current Protocol which expires on 31 August 2014.

A közönséges ponty

A ponty a Távol-Keletről került hozzánk.Nehéz megmondani azonban, mikor honosították meg Európában. Valószínűleg a római időkben. Tenyésztése a középkorban terjedt el az Európai Alföld vízfelületeiben. E halfajta nagyra értékelt fehérjeforrássá vált a keresztény vallás által előírt számos böjti időszak során. Ezért nem véletlen, hogy a ponty tenyésztését a monostorokban tökéletesítették. Már abban a korban is az a törekvés, hogy a legszebb egyedeket a szaporítás céljára tartották fenn, genetikai kiválasztódáshoz vezetett, amelynek eredményeképpen megszületett ez a ma általunk ismert erőteljes halfajta, amelynek bőséges a húsa és lenyűgözően hosszú az élettartama, még a vadonban található ökoszisztémában is. A halastavakban történő félig extenzív tenyésztés a XIX. században kezdődött meg, és napjainkban is folytatják elsősorban Közép-Európában, ahol a ponty még mindig erőteljesen jelen van a gasztronómiában.

A közönséges ponty © ScandFish

Latin elnevezésCyprinus carpio
Termelés (EU-27) – 66 330 t (2007.); a világtermelés 2 %-a.
Érték (EU-27) – 140 millió euró (2007.).
Főbb tenyésztő országok az EU-ban – Cseh Köztársaság, Lengyelország, Magyarország, Németország.
Főbb termelő országok a világon – Kína, Indonézia, Mianmar.
Tájékoztató kiadvány pdf - 2 MB [2 MB] български (bg) čeština (cs) dansk (da) Deutsch (de) eesti keel (et) ελληνικά (el) English (en) español (es) français (fr) Gaeilge (ga) italiano (it) latviešu valoda (lv) lietuvių kalba (lt) Malti (mt) Nederlands (nl) polski (pl) português (pt) română (ro) slovenčina (sk) slovenščina (sl) suomi (fi) svenska (sv)

Szaporodás

A fizikai tulajdonságaik alapján kiválasztott tenyészhalakat a tojásrakás időpontjában fogják be a halastóban.

Az ikrákat és a haltejet kézzel távolítják el a nőstényből és a hímből, és mesterségesen keverik össze egy megtermékenyítő medencében. Ekkor kisméretű keltetőtartályokba helyezik azokat, ahol 3–5 nap elteltével kikelnek. Az évszázadokon át tartó genetikai kiválasztódás eredményeként jött létre számos helyi faji törzs. Az 1960-as évek óta ezeket genetikai szempontból tanulmányozzák, hogy a legnagyobb teljesítményre képes, és az Európa északi és déli részén létező, igen különböző tenyésztési feltételekhez legalkalmasabb hibrideket hozzák létre.
Az ikrákat és a haltejet kézzel távolítják el a nőstényből és a hímből, és mesterségesen keverik össze egy megtermékenyítő medencében. Ekkor kisméretű keltetőtartályokba helyezik azokat, ahol 3–5 nap elteltével kikelnek. Az évszázadokon át tartó genetikai kiválasztódás eredményeként jött létre számos helyi faji törzs. Az 1960-as évek óta ezeket genetikai szempontból tanulmányozzák, hogy a legnagyobb teljesítményre képes, és az Európa északi és déli részén létező, igen különböző tenyésztési feltételekhez legalkalmasabb hibrideket hozzák létre.

Az ivadékok nevelése

Alighogy kikeltek, a lárvákat kisméretű, sekély tartályokba helyezik át, amelyeket 18 és 24 °C közötti, állati planktonban gazdag vízzel töltenek fel, amelyből táplálkoznak, mihelyt elvesztik szikhólyagjukat.

Ebben a medencében maradnak körülbelül egy hónapig, amíg képessé nem válnak az úszásra. Ekkor élik át első áthelyezésüket természetes környezetbe, egy sekély, kis méretű halastóba. Évenként elvégzett kezelése során ezt a halastavat oly módon kezelték, hogy elősegítsék a mikro-algák és az állati eredetű planktonok fejlődését, amelyek a ponty ivadékainak megfelelő egyedüli táplálékot képezik. Az ivadék körülbelül egy hónapig marad itt, amelynek során igen finom táplálék-porral, amely ugyanannyi mennyiségű hallisztet és növényi lisztet tartalmaz, választják el. Amikor elérik a többé-kevésbé 3 cm-es méretet, az ivadékokat begyűjtik, és áthelyezik a fiatal egyedek számára fenntartott halastóba.

Ebben a medencében maradnak körülbelül egy hónapig, amíg képessé nem válnak az úszásra. Ekkor élik át első áthelyezésüket természetes környezetbe, egy sekély, kis méretű halastóba. Évenként elvégzett kezelése során ezt a halastavat oly módon kezelték, hogy elősegítsék a mikro-algák és az állati eredetű planktonok fejlődését, amelyek a ponty ivadékainak megfelelő egyedüli táplálékot képezik. Az ivadék körülbelül egy hónapig marad itt, amelynek során igen finom táplálék-porral, amely ugyanannyi mennyiségű hallisztet és növényi lisztet tartalmaz, választják el. Amikor elérik a többé-kevésbé 3 cm-es méretet, az ivadékokat begyűjtik, és áthelyezik a fiatal egyedek számára fenntartott halastóba.

A fiatal egyedek nevelése

A tavasszal áthelyezett fiatal ponty egyedek egy minden évben erre a célra előkészített halastóban tartózkodnak télig.

Kezdetben a halastó természetes plankton-, növényzet-, puhatestű-, féreg-, és kisméretű rákfélékből való ellátása elegendő a fiatal pontyok táplálásához. Azonban ezt hamar ki kell egészíteni általában növényi eredetű táplálék-kiegészítővel. A tél kezdetekor a halastavat kezelik, és a pontyokat áthelyezik a teleltető medencébe. Aktivitásuk ebben az időszakban lecsökken, amelynek során keveset, sőt a leghidegebb régiókban egyáltalán nem táplálkoznak. A ponty ekkor körülbelül 10 centiméter hosszú, és súlya 30–40 g.
Kezdetben a halastó természetes plankton-, növényzet-, puhatestű-, féreg-, és kisméretű rákfélékből való ellátása elegendő a fiatal pontyok táplálásához. Azonban ezt hamar ki kell egészíteni általában növényi eredetű táplálék-kiegészítővel. A tél kezdetekor a halastavat kezelik, és a pontyokat áthelyezik a teleltető medencébe. Aktivitásuk ebben az időszakban lecsökken, amelynek során keveset, sőt a leghidegebb régiókban egyáltalán nem táplálkoznak. A ponty ekkor körülbelül 10 centiméter hosszú, és súlya 30–40 g.

Hizlalás

Harmadik évük tavaszán a pontyok nagy hizlaló halastavakba kerülnek át, ahol az ökoszisztéma által nyújtott táplálékból élnek, de táplálék-kiegészítőt is kapnak halolajból és hallisztből, növényi lisztből, valamint vitaminos és ásványi kiegészítőkből álló granulátumok formájában.

A halastó téli kezelése alkalmával begyűjtésre kerülnek, és méretüktől függően kereskedelmi forgalomba hozzák őket, vagy a teleltető halastóba helyezik át egy újabb évi hizlalás... vagy tenyészhalként való kiválasztás céljából. Egy tekintélyes korú ponty elérheti a 40 kg-os tömeget és az 1 m-es hosszúságot. Szokásos forgalomba hozatali mérete azonban 30–50 cm, amely többé-kevésbé 1,5 kg tömegnek felel meg.

A halastó téli kezelése alkalmával begyűjtésre kerülnek, és méretüktől függően kereskedelmi forgalomba hozzák őket, vagy a teleltető halastóba helyezik át egy újabb évi hizlalás... vagy tenyészhalként való kiválasztás céljából. Egy tekintélyes korú ponty elérheti a 40 kg-os tömeget és az 1 m-es hosszúságot. Szokásos forgalomba hozatali mérete azonban 30–50 cm, amely többé-kevésbé 1,5 kg tömegnek felel meg.

Fogyasztás

Napjainkban a pontyot elsősorban Közép-Európa országaiban állítják elő, ahol az év végi és a húsvéti ünnepek hagyományos fogásainak részét alkotja.

Az emberek általában élve vásárolják, hogy néhány napig tiszta vízben „megtisztítsák” állott vizes ízétől. A termelők napjainkban kínálatukat úgy próbálják sokszínűbbé tenni, hogy kis feldolgozó üzemeket hoznak létre, hogy félig elkészített (feldarabolt, friss vagy füstölt, filézett vagy szeletelt), vagy hagyományos receptek szerint elkészített termékeket is kínálni tudjanak. A termelés jelentős részét a szabadidős halászat céljára fenntartott halastavak ellátására szánják.

Az emberek általában élve vásárolják, hogy néhány napig tiszta vízben „megtisztítsák” állott vizes ízétől. A termelők napjainkban kínálatukat úgy próbálják sokszínűbbé tenni, hogy kis feldolgozó üzemeket hoznak létre, hogy félig elkészített (feldarabolt, friss vagy füstölt, filézett vagy szeletelt), vagy hagyományos receptek szerint elkészített termékeket is kínálni tudjanak. A termelés jelentős részét a szabadidős halászat céljára fenntartott halastavak ellátására szánják.