ELVÁLASZTHATATLANOK vagyunk

Európában tenyésztett

Európában tenyésztett

Európában tenyésztett

Fontos Önnek a fenntarthatóság?
Fogyasszon az EU-ban tenyésztett halat!

 

Az EU-ban tenyésztett halászati termékek: egészséges, friss, helyi alternatíva

A hal köztudottan fehérjedús, vitaminokban és tápanyagokban gazdag élelmiszer, és fogyasztása jót tesz a szívnek. Ugyanakkor az is közismert, hogy túl sok halat fogunk ki tengereinkből, ami miatt számos halfajta állományai megcsappantak. 

A tengeri és édesvízi állatok tenyésztése, más néven az akvakultúra fontos szerepet játszik az EU-ban és világszerte egyre növekvő kereslet kielégítésében anélkül, hogy veszélyeztetné a vadon élő halfajták fennmaradását. Az akvakultúra-gazdálkodás a világ egyik leggyorsabban fejlődő élelmiszer-ipari ágazata. Ma már az általunk elfogyasztott halászati termékek csaknem felét adja, az arány pedig várhatóan tovább emelkedik a jövőben. Vagyis akvakultúra nélkül csak úgy tudnánk csillapítani az emberiség étvágyát, hogy azzal hosszú távon a vadon élő halállományok létét veszélyeztetnénk.

Tenyésztett hal, helyi áru

Az akvakultúra-termékek – amellett, hogy étrendünk értékes alkotóelemét képezik – helyi termelőktől származnak, így szerepük van a helyi gazdaság fellendítésében. Jelenleg az általunk elfogyasztott tengeri élelmiszerek 68%-a importáru, és csupán 10%-a az EU-ban tenyésztett hal. Az európai akvakultúra-ágazat már most több mint 80 ezer embernek ad közvetlenül munkát, és ez a szám várhatóan növekedni fog annak megfelelően, amilyen arányban nő az uniós haltenyésztők által előállított tengeri élelmiszerek fogyasztása. Az Európai Unió újonnan megreformált halászati politikája és a célzott uniós finanszírozás elő fogja segíteni az ágazat növekedését és a munkahelyteremtést, és biztosítani fogja, hogy az Európában tenyésztett halak és tengeri állatok a jövőben is kiváló minőségűek, egészségesek és előállításukat tekintve fenntarthatók legyenek.

Hogyan tenyésztik a halakat és az egyéb vízi állatokat? 

Az akvakultúra, mely a különböző vízi állatok – tehát nemcsak a halak, hanem más tengeri és édesvízi állatok, és újabban különböző algafajok – tenyésztését jelenti, Európa-szerte elterjedt tevékenység. Számos fajhoz tartozó halat, kagylót, rákot és algát tenyésztenek különféle módszerekkel, a hagyományos technikáktól kezdve (ide tartozik a kötelek, hálók és tartályok használata) egészen a kifinomult módszerekig (ilyenek például a vízvisszaforgató rendszerek). Az uniós termelés mintegy felét a puhatestűek és a rákfélék teszik ki (a legnépszerűbbek a kagylók és az osztrigák); a tengeri halak, így például a lazac, a vörös durbincs és a farkassügér tenyésztése pedig az össztermelés egynegyedét adja. Az édesvízi halak – például a pisztráng és a ponty – tenyésztése a termelés további egyötödét teszi ki. 

A mezőgazdasághoz hasonlóan az akvakultúra esetében is a legfontosabb szempont az, hogy a környezet védelme és az állatok jóllétének biztosítása mellett egészséges élelmiszereket állítson elő. A víziállat-tenyésztéshez elsősorban tiszta vízre és higiénikus termelési feltételekre van szükség. Sok esetben a tenyésztett hal vagy kagyló megtalálja a számára szükséges tápanyagokat a környezetében, de bizonyos esetekben a termelők gondoskodnak a kiegyensúlyozott és egészséges étrendet biztosító, külön takarmányról. Mindez a szigorú európai környezet- és fogyasztóvédelmi előírásokkal összhangban valósul meg. Ez garantálja, hogy a halak és egyéb vízi állatok tenyésztése az EU-ban fenntartható módon történjen, és hogy az üzletek polcaira csakis friss, biztonságos, helyileg előállított és eredetét tekintve könnyen visszakövethető halászati termékek kerülhessenek.

Miért van szükség egyáltalán haltenyésztésre?

A hal étrendünk alapvető része, ám a vadon élő halak és egyéb tengeri élőlények állományai fogyatkozóban vannak. A vadon élő halállományokat kímélő, fenntartható halászat mellett a haltenyésztés is elengedhetetlen ahhoz, hogy lépést tudjunk tartani az egyre sokasodó emberiség által támasztott globális kereslettel.
Az EU-ban fogyasztott halászati termékek 68%-a importáru, melynek jelentős hányada halgazdaságokból származik. Ezzel szemben a tagállamokban fogyasztott halászati termékeknek csak 10%-a származik uniós halgazdaságból. Pedig minél több halat tenyésztenek halgazdaságainkban, annál kevésbé vagyunk ráutalva az importra, illetve a vadon élő halállományokra, és nem mellékes az sem, hogy ez új munkahelyeket teremt, és felpezsdíti a gazdasági életet az érintett térségekben.

Mely víziállatfajtákat tenyésztik elsősorban az EU-ban?

Az uniós akvakultúra-gazdálkodás 50%-át a puhatestűek és a rákfélék teszik ki, közülük is a kagyló és az osztriga a legnépszerűbb. A tengeri halak, pl. a lazac, a durbincs és a sügér az EU-beli halgazdaságokban tenyésztett állomány mintegy 27%-át teszik ki, az édesvízi halak (pl. a pisztráng és a ponty) pedig 23%-ot.
Az EU-ban nagyon sokféle víziállatfajtát tenyésztenek, pl. különböző kagylóféléket, homárt, tilápiát, tokhalat (kaviárt), sőt még olyan intenzíven halászott, vadon élő fajtákat is, mint a rombuszhal, a tőkehal és a nyelvhal. Az algatermelés is egyre inkább teret nyer. 
További részletekért kérjük, látogasson el honlapunkra:

http://ec.europa.eu/fisheries/cfp/aquaculture/species/index_hu.htm

Hogyan tenyésztik a halakat és a többi víziállatot?

A puhatestűeket, így például a kagylóféléket és az osztrigát köteleken, rudakon vagy nagyméretű, asztalszerű lapokon tenyésztik. Ezeknek az állatoknak tiszta vízre van szükségük, amelyből ki tudják nyerni a számukra szükséges tápanyagokat. A tengeri halakat, például a lazacot és a süllőt a tenger felszínén kiterített, nagy kiterjedésű hálórekeszekben tenyésztik. Az édesvízi halakat, például a pisztrángot tartályokban tartják, melyeken folyóvizet vezetnek keresztül. A többi édesvízi halat, pl. a pontyot külön erre a célra létrehozott halastavakban tenyésztik.
További részletekért kérjük, látogasson el honlapunkra:

http://ec.europa.eu/fisheries/cfp/aquaculture/aquaculture_methods/index_hu.htm

Igaz az, hogy az akvakultúra károsíthatja a környezetet?

Minden más gazdasági tevékenységhez hasonlóan az akvakultúra-gazdálkodást is fenntartható módon, felelősségteljesen kell végezni. Hasonlóan más élelmiszerek gyártóihoz a haltenyésztőknek is tartaniuk kell magukat a vonatkozó környezetvédelmi és egészségügyi normákhoz. Az EU környezetvédelmi szabványai a legszigorúbbak és a leghatékonyabbak közé tartoznak a világon. A haltenyésztők egyébként is fontos szerepet játszanak a környezetvédelem terén: az akvakultúrának helyet adó tavak például hozzájárulhatnak a természetes tájkép, valamint a vadon élő madár- és egyéb veszélyeztetett fajok élőhelyének megóvásához.
A puhatestűek és a rákfélék segítenek tisztán tartani a part menti vizeket, hiszen olyan vízi élőlényekkel táplálkoznak, amelyek károsítják a víz minőségét. Végezetül a fenntarthatóság az üzletmenet szempontjából is előnyös, ezért a haltenyésztők élen járnak a környezet állapotának figyelemmel kísérésében és a környezeti károk megelőzésében.

A tenyésztett hal ugyanolyan egészséges mint a vadon élő hal?

Az uniós jog szigorú élelmiszer-biztonsági szabályokat tartalmaz, például a szennyezőanyagok határértéke tekintetében. Ezeket a határértékeket a tenyésztett és a vadon élő állományok esetében ugyanúgy be kell tartani, és a hivatalos ellenőrzési mechanizmusoknak köszönhetően biztosak lehetünk abban, hogy az általunk vásárolt halászati termék biztonságos és egészséges, akár az EU-ból, akár importból származik.

Több mint 1 kg vadon élő halra van szükség 1 kg tenyésztett lazac előállításához. Mi értelme van akkor a tenyésztett halakat vadon élő hallal etetni?

A ragadozó halak, pl. a lazac, valóban vadon élő halfajtákkal táplálkoznak, és magától értetődik, hogy ez nem kis kihívást jelent a fenntartható akvakultúra szempontjából. Ezért a gazdasági szereplők folyamatosan egyre több alternatívával állnak elő a táplálékforrásokat és azok felhasználását illetően, aminek meg is van az eredménye: az egy kg tenyésztett hal táplálására fordított vadhalmennyiség csökkenő tendenciát mutat. A fenntarthatósági szempont mellett a takarmányként felhasznált vadhal mennyiségének csökkentése pusztán gazdasági megfontolásból is indokolt: a haltenyésztők számára ez az egyik legjelentősebb költségforrás. A Bizottság segíteni fogja az ágazatot abban, hogy még nagyobb előrelépést tudjon elérni ezen a téren.
Azonban ne feledkezzünk meg arról, hogy az uniós akvakultúra-gazdálkodás fele puhatestűek és rákfélék tenyésztéséből áll, és ezek nem igényelnek különleges takarmányt. Ugyanez a helyzet a nem ragadozó halaknál, például a pontynál. 

Hogyan támogatja az EU az akvakultúrát?

A közelmúltban megreformált közös halászati politikájában az EU kiemelt hangsúlyt fektet az akvakultúra-ágazat támogatására. A Bizottság nemrég iránymutatásokat tett közzé, melyekben ismerteti az európai haltenyésztési ágazatra vonatkozó közös prioritásokat és általános célkitűzéseket. Négy kiemelt területet határozott meg:

  • szigorú minőségvédelmi, egészségügyi és környezetvédelmi normák érvényesítése,
  • a haltenyésztők területtel és vízzel kapcsolatos szükségleteinek hatékonyabb kielégítése,
  • az ágazatra nehezedő adminisztratív terhek csökkentése,
  • a versenyképesség javítása.

Az EU pénzügyi forrásokat bocsát rendelkezésre (az Európai Tengerügyi és Halászati Alapból) annak biztosítására, hogy a halgazdaságok a lehető legkedvezőbb feltételekkel működhessenek. Az EU finanszírozást fog nyújtani a haltenyésztés és a környezetvédelem kölcsönhatásaira, a tenyésztett halakkal kapcsolatos egészségügyi és táplálkozástani szempontokra, valamint a szaporításra és a tenyésztésre irányuló kutatásokhoz, hiszen mindezek a területek kulcsfontosságúak az európai akvakultúra-gazdálkodás fenntartható fejlesztésében.

Iskolai projekt – ismerkedés az európai akvakultúrával

Bár ma világszerte talán a leggyorsabban fejlődő ágazat az élelmiszer-termelésben, az akvakultúra, más néven vízművelés meglepő módon ismeretlen mindazok számára, akik nem az ágazatban dolgoznak.

A „Európában tenyésztett” elnevezésű iskolai projekt az akvakultúrát szeretné megismertetni az európai tizenévesekkel (12–18 éves korosztály). A projekt közelebb hozza a diákokat ehhez az alig ismert gazdasági ágazathoz, és azt is megtudhatják, milyen hatással van az ő helyi közösségükre.

Utánajárhatnak, milyen szerepet tölt be az élelmiszeriparban és a környezetvédelemben. Mindezek mellett megismerhetik az akvakultúra kínálta különféle üzleti és karrierlehetőségeket is.

Rengeteg kutatómunkát végezhetnek a sokféle tenyésztésbe vont tengeri és édesvízi hallal, puhatestűvel, mészhéjú állattal és algával, valamint a különböző hagyományos és új keletű tenyésztési és termesztési módszerrel kapcsolatban.

A projekt jelenleg kipróbálás alatt áll 10 európai ország (a Cseh Köztársaság, Németország, Írország, Görögország, Spanyolország, Franciaország, Olaszország, Magyarország, Lengyelország, és az Egyesült Királyság) 20 iskolájában.

Kezdődik az iskola az akvakultúra ágazat termelőinek

A projekt egyik kulcsfontosságú eleme, hogy a diákok látogatást tesznek egy helyi halgazdaságban, ahol szakértőkkel beszélhetnek, építhetnek a saját kutatásaikra és részt vehetnek egy szórakoztató interaktív bemutatón.

A tanárok számára projekt eszközkészletet terveztünk, amely mindent tartalmaz, amire szükségük lehet a projekt megtervezéséhez és lebonyolításához, az első óra anyagától kezdve a látogatáson át az azt követő tevékenységekig, amelyek a táplálkozás, a főzés, a tudomány és technika vagy a kommunikáció és a művészetek témájával egyaránt foglalkozhatnak. 

Csatlakozzanak Önök is

Részt vehet minden iskola.

A diákjai által összeállított anyagokat rendszeresen közzétesszük a közösségi oldalainkon.

Folyamatosan írhat nekünk ezen a címen:
mare-communication@ec.europa.eu

Iskolai eszközkészlet

A projektről többet ebből a tájékoztató füzetből tudhat meg.
A projektben részt vevő vízművelő vállalkozások listája hamarosan szintén elérhető lesz, melyet rendszeresen frissíteni fogunk.

Felhívjuk a figyelmet, hogy nem minden költség fedezhető az Európai Unió támogatásából.