Navigációs útvonal

AA+A++Nyomtatható változatHonlaptérképRSSRSS

Mi a különbség az Európa 2020 és elődje, a lisszaboni stratégia között?

Növekedés és munkahelyteremtés, együtt Európa jövőjéért © EU

Az Európa 2020 az előző stratégiából levont tanulságokra épít. Elismeri annak erősségeit (a növekedés és a munkahelyteremtés megfelelő célt jelentett, 2000 óta 18 millió új munkahely jött létre), és pótolja hiányosságait (a végrehajtás nem volt megfelelő, a reformok ütemezésében és mélységében nagy különbségek mutatkoztak az egyes tagállamok között).

Az új stratégia az ezredforduló óta az Unióban bekövetkezett változásokat is tükrözi – különösen annak szükségességét, hogy sürgősen ki kell lábalnunk a gazdasági válságból.

Milyen új elemeket hoz az Európa 2020 stratégia?

1. Új típusú (intelligens, fenntartható és inkluzív) növekedés, ami elsősorban a következő intézkedésekkel érhető el:

  • a készségszintek, illetve az (egész életen át tartó) oktatás javítása
  • a kutatás és az innováció fellendítése
  • az intelligens hálózatok és a digitális gazdaság térhódításának elősegítése
  • az ipar korszerűsítése
  • nagyobb energia- és forráshatékonyság

2. Határozottabb kormányzás az alábbiak segítségével:

  • rendszeres és átlátható nyomon követés
  • a legmagasabb politikai szinten megvalósuló (az Európai Tanács által végzett) irányítás

A Bizottság feladata lesz a folyamat nyomon követése, a Lisszaboni Szerződés által bevezetett új eszközök (ajánlás, adott esetben szakpolitikai figyelmeztetés) használata és komoly késedelmek esetén szankciók életbe léptetése.

3. Szorosabb gazdasági koordináció

A gazdaságpolitikai koordinációt szolgáló új megállapodások (az ún. európai szemeszter) keretében a tagállamoknak egy időben kell benyújtaniuk a gazdasági reformról, valamint a stabilitásról/konvergenciáról készített nemzeti jelentéseiket. Ezáltal biztosítaniuk kell, hogy reformprogramjaik finanszírozása szilárd alapokon álljon.

A hatékony és a kellő időben végbemenő végrehajtás az európai szemeszter alatt elvégzett alapos nyomon követéssel, egyértelmű és mérhető (uniós és tagállami) célok kialakításával és komoly felügyelettel segíthető elő.

Az oldal tetejére

Mi az „európai szemeszter”?

Az „európai szemeszter” az az időszak minden év első félévében, melynek során a tagállami kormányok – egymással egy időben – jelentést nyújtanak be a Bizottsághoz az alábbi területeken elért előrehaladásukról:

Ez alatt az idő alatt – és a tagállami költségvetések véglegesítése előtt – a Bizottság szakpolitikai iránymutatásokat adhat és ajánlásokat tehet a kormányoknak. Ezek segítségével a tagállamok könnyebben tudják koordinálni gazdaságpolitikájukat: hasznát látják a közös uniós gazdasági menetrendnek, de szakpolitikáit az ország helyzetéhez igazítják.

Az európai szemeszter révén az EU már korán tanulságokat tud majd levonni a tagállami fejleményekből, amelyeket a koordináció későbbi szakaszaiban kamatoztathatnak. Az európai szemeszter az éves növekedési jelentés közzétételével indul.

Az oldal tetejére

Mi az „éves növekedési jelentés”?

A Bizottság által közzétett éves növekedési jelentésben felméri, melyek azok a legfontosabb gazdasági problémák, amelyekkel az EU szembesül és javaslatokat fogalmaz meg a tekintetben, hogy ezek milyen prioritási intézkedéseket tesznek szükségessé.

Az EU vezetői ezeknek az információknak az alapján iránymutatást adnak ki tavaszi ülésükön a lehetséges válaszintézkedésekről.

Az oldal tetejére

Miért van szükségünk hosszú távú tervre, amikor még mindig napi gondokkal küzdünk?

Kéz, euróérme pénztárcában © EU

Legsürgetőbb feladatunk még mindig a fellendülés elősegítése. Az EU már hozott intézkedéseket a bankszektor stabilizálására és a gazdasági tevékenység serkentésére. Szükség van azonban arra is, hogy figyelmünket a jelenlegi válság utáni időszakra összpontosítsuk.

Az EU versenytársai és a demográfiai változások már így is nyomást gyakorolnak az Unióra. Ha egyszerűen csak visszatérnénk a válság előtti helyzethez, azzal csak növelnénk lemaradásunkat.

Most kell tehát elkezdenünk azokat az intézkedéseket megtervezni, amelyek segítségével a jövőben az EU erősebb és versenyképesebb lesz.

A reformok végrehajtása is időbe telik – most kell lépnünk, ha meg akarjuk védelmezni azt, amit az európaiak a legtöbbre becsülünk.

Az oldal tetejére

Hogyan védi ki a stratégia, hogy a válság hatására ne jelenjenek meg fokozottabban protekcionista jellegű gazdaságpolitikák?

Nyitott lakat zárt lakatok között © iStockphoto

Az EU azt kívánja elérni, hogy a tagállamok számára az együttműködés vonzóbb legyen, mint az egymás elleni versengés.

Ennek érdekében növelni fogja az átláthatóságot, hogy mindegyik ország tudja, mit tesznek a többiek. A Bizottság – nyomonkövetési és teljesítményértékelő munkájára alapozva – éves jelentést készít a célértékek megvalósításának irányába tett előrelépésről, és ebben rámutat a késedelmekre és a végrehajtás terén észlelhető hiányosságokra. Az EU ösztönzi a bevált tagállami gyakorlatok egymás közti cseréjét.

Az EU a tagállamok közötti együttműködést azáltal is elő kívánja segíteni, hogy (az Európai Tanácson keresztül) szakpolitikai ajánlásokat bocsát ki a tagállami kormányok számára. Ha valamelyik tagállam nem tartja be az ajánlásokban foglaltakat, vagy ha szakpolitikái rossz irányt vesznek, a Bizottság élni fog a Lisszaboni Stratégia által ráruházott új hatáskörökkel, és szakpolitikai figyelmeztetéseket bocsát ki, illetve végső esetben büntetéseket is kiszabhat.

Az oldal tetejére

Miért nincs a stratégiának saját költségvetése?

Új euróbankjegyek © EU

Mert a pénz nem oldja meg a problémákat. A hosszú távú fenntartható növekedés kulcsa a reform: a strukturális reformok éppúgy, mint a közkiadások átalakítása.

Szűkös költségvetés esetén még fontosabb úgy gazdálkodni, hogy a kevés pénzt az intelligensebb, fenntarthatóbb és inkluzív gazdaság létrehozásának szolgálatába állítsuk. Ez hosszú távon nagyobb bevételt biztosít, és mérsékli az államháztartási zavarokat.

Az EU jelenleg is számos olyan programot finanszíroz, amelyeket e célkitűzések megvalósításának szolgálatába lehet állítani. 2007 és 2013 között például több mint 50 milliárd euró áll rendelkezésre kutatási és fejlesztési projektekre, több mint 3 milliárd euró a versenyképességre és az innovációra, és közel 7 milliárd euró az egész életen át tartó tanulásra. Ugyanerre az időszakra a strukturális alapok további 277 milliárd eurós regionális finanszírozást biztosítanak.

Az EU szorgalmazni fogja, hogy a tagállami kormányok minőség és hatékonyság javítása érdekében vizsgálják felül közkiadásaikat, és a jelentős pénzügyi nehézségek ellenére módot kell találják meg annak a módját, hogy beruházzanak a fenntartható növekedésbe.

Ugyanakkor azt is meg kell vizsgálni, milyen új finanszírozási modellek (pl. a köz- és magánszféra közötti partnerségek, az EU, illetve az Európai Beruházási Bank által biztosított finanszírozás növelése stb.) révén lehet a magán- és közszféra forrásait egyesíteni, és hatásukat maximalizálni.

Az oldal tetejére

Miért nem a rendelkezésre álló eszközöket hasznosítja az Európa 2020 ahelyett, hogy új területekre összpontosít?

Fogaskerekek © EU

Az Európa 2020 stratégia mozgósítani fogja a rendelkezésre álló uniós szakpolitikák, eszközök és jogszabályok mindegyikét, s ezen túlmenően pénzügyi és koordinációs eszközöket is igénybe fog venni.

Az Európa 2020 céljainak valóra váltása érdekében az EU meg kívánja erősíteni a rendelkezésére álló kulcsfontosságú eszközök némelyikét: az egységes piaci politikákat (nagyobb gazdasági integráció ösztönzése), az iparpolitikát és az EU külgazdasági és külkereskedelmi programját.

Az oldal tetejére

A Bizottság integrálni fogja-e a Stabilitási és Növekedési Paktumot az Európa 2020 stratégiába?

Fémláncszemek © EU

Nem – a Bizottságnak ez nem áll szándékában.

A paktum az államháztartás konszolidációjának és a növekedés ösztönzésének fontos eszköze, ugyanakkor külön mechanizmusokra épül, amelyeknek hatályban kell maradniuk.

Mivel azonban a költségvetési szakpolitika és a strukturális reformok hatással vannak egymásra, a Stabilitási és Növekedési Paktumot és az Európa 2020 stratégiát szorosan össze kell hangolni.

Ezért kell a tagállamoknak egy időben (áprilisban) benyújtaniuk éves nemzeti reformprogramjukat és stabilitási/konvergenciaprogramjukat.

Az oldal tetejére

Miért javasol intézkedéseket az Európa 2020 stratégia olyan területeken, amelyekért a tagállami kormányok felelősek (pl. oktatás és foglalkoztatás)?

Európai zászlók a Berlaymon-épület előtt © EU

Mert Európa versenyképességének fenntartására irányuló küzdelem szempontjából hasznos lehet az uniós szintű koordináció. Az Unió nem avatkozik be e szakpolitikai területekbe, mivel azonban rálátása van az EU egészének helyzetére, ajánlásokat fogalmaz meg, amelyek segíthetik az egyes országokat.

Az Unió arra törekszik, hogy segítsen, mert a tét igen nagy: Európának jelentős gazdasági növekedésre és magas foglalkoztatási szintre van szüksége ahhoz, hogy fenn tudja tartani a szociális védelem jelenlegi szintjét, különös tekintettel a lakosság elöregedésére.

Ez azt jelenti, hogy fel kell vértezni az embereket azokkal a készségekkel, amelyek révén az új gazdasági körülmények között is boldogulni tudnak. A stratégia ezért fogalmaz meg reformjavaslatokat az oktatás és a képzés területén.

Az oldal tetejére

Milyen mértékben vehettek részt a stratégia kialakításában az érintett felek és az uniós polgárok?

Hangszóróba beszélő emberek © EU

A stratégiáról szóló 2009-es nyilvános konzultáció során több mint 1400 észrevétel English érkezett számos Unión kívüli és uniós csoporttól

Tagállami és regionális kormányok, szakszervezetek, vállalatok, civil szervezetek, egyetemek és fogyasztóvédelmi szervezetek szóltak hozzá a konzultációhoz, emellett pedig 500 magánszemély is ismertette véleményét.

A Bizottság e hozzászólások figyelembevételével English dolgozta ki a stratégiát.

Az oldal tetejére