AA+A++Nyomtatható változatHonlaptérképRSSRSS

A megvalósítás útja: az európai szemeszter

Az uniós tagállamok mindegyike elkötelezte magát amellett, hogy teljesíti az Európa 2020 stratégiában megfogalmazott célkitűzéseket. A tagországok az uniós célok alapján nemzeti célokat határoztak meg. A gazdasági növekedést azonban csak akkor sikerülhet a kívánt mértékben előmozdítani, ha az egyes országok egyéni erőfeszítéseiket célzottan és összehangoltan hajtják végre.

 

Ezért az Európai Unió létrehozta a gazdaságpolitikai koordináció évente ismétlődő ciklusát, az ún. európai szemesztert. Az Európai Bizottság minden évben részletesen elemzi az uniós tagállamok költségvetési, makrogazdasági és strukturális reformokról szóló terveit, és a következő 12–18 hónapra ajánlásokat fogalmaz meg a számukra.

 

Az európai szemeszter akkor veszi kezdetét, amikor a Bizottság elfogadja az éves növekedési jelentést.Erre rendszerint az év vége felé kerül sor. Az éves növekedési jelentés meghatározza, hogy mely célok jelentenek prioritást az EU számára a növekedésösztönzés és a munkahelyteremtés terén. A Bizottság ezzel egyidejűleg közzéteszi a riasztási mechanizmus keretében készült jelentést, mellyel kezdetét veszi a makrogazdasági egyensúlyhiány kezelésére szolgáló eljárás English (en) . A riasztási mechanizmus keretében készült jelentésben, mely több mutatót tartalmazó eredménytáblán alapul, a Bizottság megállapítja, mely tagállamok makrogazdasági helyzete igényel részletes vizsgálatot. A részletes vizsgálat azt hivatott felmérni, van-e egyensúlyhiány az adott tagállamban, és ha igen, milyen területeken.

Az eddigi európai szemeszterek tapasztalataira építve a 2015-ös éves növekedési jelentés javaslatokat fogalmaz meg annak érdekében, hogy egyszerűbbé váljon a folyamat, melynek főbb lépései a következők:

A tagállamok októberben benyújtják következő évre szóló költségvetésiterv-javaslatukat a Bizottságnak. A Bizottság november folyamán mindegyik tagország költségvetésiterv-javaslatát véleményezi Deutsch (de) English (en) français (fr) . Az uniós intézmény azt veszi górcső alá, hogy az egyes javaslatok megfelelnek-e a Stabilitási és Növekedési Paktumban rögzített követelményeknek. 

 

Tavaszi – márciusi – ülésén az Európai Tanács áttekinti az általános makrogazdasági helyzetet és az Európa 2020 stratégiában megfogalmazott célok megvalósítása felé tett előrehaladást, és szakpolitikai iránymutatásokat ad ki a végrehajtandó költségvetési, makrogazdasági és strukturális reformokra vonatkozóan.

 

Ugyancsak márciusban a Bizottság elemző értékelést tesz közzé, amelyet az intézmény minden egyes tagállam esetében elkészít az adott ország gazdasági helyzetéről, reformprogramjáról és – ha az a riasztási mechanizmus keretében készült jelentés alapján indokoltnak tűnik – az ország számára potenciális veszélyt jelentő esetleges egyensúlyhiányokról.

 

A tagállamok áprilisban benyújtják az államháztartás rendezettségének biztosítására irányuló terveiket (stabilitási, illetve konvergenciaprogramok), és előterjesztik, milyen reformok és intézkedések révén kívánnak előrehaladást elérni az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés felé a foglalkoztatás, az oktatás, a kutatás, az innováció, az energiaügy és a társadalmi befogadás területén (nemzeti reformprogramok).

 

A Bizottság májusban – ha szükséges – országspecifikus ajánlásokat English (en) fogalmaz meg. Ezek az ajánlások testre szabott tanácsokkal szolgálnak a tagállamok kormányai számára azokon a területeken, amelyek prioritást jelentenek a következő 12–18 hónap folyamán. Ezt követően a Tanács megvitatja, az Európai Tanács pedig jóváhagyja az ajánlásokat. Így tehát a tagállamok már az Uniótól kapott szakpolitikai iránymutatás birtokában kezdhetik meg a következő évre tervezett költségvetésük véglegesítését.

 

Végezetül a Tanács június végén vagy július elején hivatalosan is elfogadja az országspecifikus ajánlásokat.

 

Ha a tagországok a megadott időkereten belül nem tesznek lépéseket az ajánlásokban foglaltak megvalósításáért, szakpolitikai figyelmeztetésben lehet őket részesíteni. Túlzott makrogazdasági és költségvetési egyensúlyhiány esetén ösztönzőket, illetve szankciókat is életbe lehet léptetni annak érdekében, hogy a tagállamok végrehajtsák a szükséges intézkedéseket.

 

A szükséges szakpolitikai intézkedések végrehajtása érdekében, és abból a célból, hogy a stratégia megvalósítása széles körű szerepvállaláson alapuljon, szorosan együtt kell működni az Európai Parlamenttel, az uniós tanácsadó szervekkel (a Régiók Bizottságával és az Európai Gazdasági és Szociális Bizottsággal), valamint a tagállamokkal. Ezt a célt szolgálják a tényfeltáró utak, valamint a tagállami hatóságok és a Bizottság között megrendezésre kerülő kétoldalú találkozók is, és ezt erősíti az is, hogy a folyamatban a tagállami parlamentek, a szociális partnerek, a régiók és más érdekelt felek teljes körűen részt vesznek.

 

Kapcsolódó dokumentumok

  • Az EU gazdasági kormányzásának ismertetése English

Az oldal tetejére