AA+A++Nyomtatható változatHonlaptérképRSSRSS

Az Európa 2020 stratégia Magyarországon

Az Európai Bizottság mindegyik uniós tagállam vonatkozásában ún. országspecifikus ajánlást dolgoz ki, melyben elemzi a kérdéses tagállam gazdasági helyzetét, és ismerteti, milyen intézkedések meghozatalát javasolja az országnak az elkövetkező 18 hónapra. Az országspecifikus ajánlásokat a Bizottság az egyes tagállamok egyedi helyzetére szabja. A dokumentum nagyon sok témát tárgyal, többek között az államháztartás helyzetét, a nyugdíjrendszerek reformját, a munkahelyteremtésre és a munkanélküliség visszaszorítására irányuló intézkedéseket, valamint az oktatás és az innováció terén jelentkező kihívásokat. A Bizottság által kidolgozott országspecifikus ajánlások végleges elfogadására a legmagasabb szinten, a tagállami vezetők által alkotott Európai Tanácsban kerül sor.

Magyarország helyzetének áttekintése

Az ország növekedési potenciálja kicsi, ami az üzleti környezet romlásával áll összefüggésben. Utóbbit nagyrészt a kiszámíthatóság hiánya és a kormányzati politikák torzító hatása idézi elő. Ezek az intézkedések hozzájárultak a bankszektorbeli gyors ütemű hitelállomány-leépítéshez és a beruházáskereslet visszaeséséhez, aminek következtében történelmi mélypontra esett a beruházási arány, és csökkent a hitelezés. Végezetül a Bizottság megállapítja, hogy Magyarországon idén makrogazdasági egyensúlyhiány tapasztalható.

Azt követően, hogy 2010-ben és 2011-ben a költségvetési fegyelem fellazult, a kormány komoly konszolidációs erőfeszítéseket tett, és 2012-ben a költségvetési hiányt a GDP 1,9%-ára szorította le, jóval túlteljesítve a 2,5%-os hiánycélt. Bár 2013. évi tavaszi előrejelzésében a Bizottság azt valószínűsítette, hogy Magyarország 2014-ben ismét megszegi majd azt a követelményt, hogy államháztartási hiányát a GDP 3%-a alatt tartsa, a május 13-án bejelentett, 2013-ra és 2014-re szóló konszolidációs intézkedések várhatóan fenntartható módon korrigálni fogják a túlzott deficitet.

Magyarországnak ennek ellenére komoly kihívásokkal kell szembenéznie rövid és középtávon az üzleti és a jogi környezet, valamint a gazdasági növekedési potenciál tekintetében, s ezek a kihívások alááshatják a költségvetési konszolidáció sikerét.

Az Európai Bizottság 2013. évi ajánlásai Magyarország számára – rövid összefoglaló

A Bizottság hét országspecifikus ajánlást adott ki Magyarország számára annak érdekében, hogy segítse az ország gazdasági teljesítményének javítását. Az ajánlások a következő területekkel foglalkoznak:

  1. Fenntartható államháztartás
    Magyarország 2012-ben a GDP 3%-a alatt tudta tartani az államháztartás hiányát. Mindazonáltal a korrekciós intézkedések főként a bevételi oldalt célozták meg, ami kérdéseket vet fel a konszolidációs erőfeszítések fenntarthatóságát illetően. Azt követően, hogy a Bizottság közzétette 2013. évi tavaszi előrejelzését, a kormány kiegészítő intézkedéscsomagot fogadott el annak érdekében, hogy 2013 és 2014 vonatkozásában megszüntesse a költségvetési rést, és biztosítsa, hogy az államháztartás hiánya egyik évben se haladja meg a GDP 3%-át. A középtávú költségvetési keretrendszer megerősítése és a Költségvetési Tanács hatáskörének kiszélesítése elősegítené, hogy megszilárduljanak a költségvetési keretrendszer megújítását célzó közelmúltbeli reformok.
  2. Pénzügyi ágazat
    A gazdaságba irányuló rendes hiteláramlás helyreállítása – az üzleti környezet javításával egyetemben – nagyon fontos kihívást jelent a magyar gazdaság számára. A pénzügyi ágazatra kirótt adóterhek csökkentése és a romló portfólióminőség kezelése elősegítené a bankok belső tőkefelhalmozását, ezáltal pedig megkönnyítené a hiteláramlást. Arra az esetre, ha a pénzügyi stabilitás védelme intézkedéseket tenne szükségessé, Magyarországnak hatékony vészhelyzeti hatáskörrel kell felruháznia a pénzügyi felügyeletet, és szanálási mechanizmust kell életbe léptetnie.
  3. Adórendszer
    Az adórendszer gyakori átalakítása és az ágazatokra kirótt több különadó további torzító és fékező hatást gyakorolhat a gazdasági növekedésre. Ezenfelül a különböző vállalati szektorokban alkalmazott adókulcsok sokfélesége akadályozza a hatékony forráselosztást, és kihat a beruházásra, valamint a hitelezésre. Az adórendszer összetettsége a fentieken túlmenően megdrágítja a vállalkozások számára az adószabályok betartását. Az alacsony keresetűeket terhelő adóék még mindig nagy – ezért a munkahelyvédelmi akciótervet finomra kell hangolni, hogy az célirányosabban segítse e társadalmi csoport tagjait. Magyarországnak hathatósan fel kell lépnie az adómorál javításáért annak érdekében, hogy méltányosabbá váljon az adózás, és növekedjenek az adóbevételek.
  4. Munkaerőpiac és szegénység
    Magyarországon a foglalkoztatás aránya alacsony, a munkaerő-piaci részvétel aránya pedig az egyik legalacsonyabb az Európai Unióban. A munkanélküliség szempontjából a legveszélyeztetettebb csoportot az alacsony végzettségű munkavállalók, a fiatalok, a nők – különösen az anyák –, valamint az idősebbek jelentik. Magyarországnak javítania kell a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat működését, továbbá elő kell segítenie az aktív munkaerő-piaci intézkedések és az egész életen át tartó tanulás térnyerését. A szociális helyzet továbbra is romlik: a népesség 30%-át fenyegeti az elszegényedés és a társadalmi kirekesztés veszélye, és magas az aránya azoknak, akik súlyos anyagi nélkülözéssel néznek szembe. A szegénység továbbra is aránytalanul sújtja a hátrányos helyzetű területeket és közösségeket, különösen a romákat. Erre a problémára sürgősen választ kell keresni a Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia segítségével.
  5. Üzleti környezet
    Ez az egyik olyan terület, mely Magyarország esetében a legtöbb aggodalomra ad okot. Az üzleti környezet romlása több intézkedésnek, köztük a befektetőkre vonatkozó korlátozásoknak, valamint a szabályozási keretrendszer instabilitásának tulajdonítható, és elsősorban a szolgáltatási ágazatra jellemző. A vállalkozások számára előnyös lenne az adminisztratív terhek csökkentése, a korrupció visszaszorítása és a közbeszerzés terén érvényesülő verseny élénkítése.
  6. Oktatás
    Magyarország ugyan bizonyos mértékben sikereket tudott felmutatni az utóbbi évtizedben az iskolai lemorzsolódás csökkentése terén, de ez a tendencia 2011-ben megfordult. Félelmek fogalmazódtak meg a tekintetben is, hogy a felsőoktatási rendszer most folyó reformja javítja-e a hátrányos helyzetű fiatalok felsőoktatásban való részvételét. Magyarországnak intézkedéseket kell hoznia ezeknek a kérdéseknek a megoldása érdekében.
  7. Energia- és közlekedési ágazat
    Az energia- és a közlekedési ágazatban hosszú ideje esedékes reformok elmaradása károsan befolyásolja az államháztartás helyzetét és Magyarország gazdasági növekedését. A fogyasztók egyes csoportjai esetében továbbra is szigorú szabályozás alá esnek az energiaárak. A szabályozást fokozatosan meg kell szüntetni, eközben azonban gondoskodni kell a gazdaságilag legkiszolgáltatottabb helyzetben lévő emberek védelméről. A fenntarthatóság javítása érdekében költséghatékonyabbá kell tenni tömegközlekedést.

Hogyan teljesít Magyarország a legfontosabb területeken más uniós tagállamokhoz képest? English (en)


Az európai szemeszterrel kapcsolatos dokumentumok