AA+A++Nyomtatható változatHonlaptérképRSSRSS

Intelligens növekedés

Lány iskolatábla előtt, amelyre diploma és talársapka van rajzolva © iStockphoto

Az intelligens növekedés az EU teljesítményét hivatott javítani az alábbi területeken:

  • oktatás (a tanulás és a készségfejlesztés ösztönzése)
  • kutatás/innováció (olyan új termékek/szolgáltatások előállítása, amelyek elősegítik a növekedést és a foglalkoztatást, illetve a társadalmi problémák megoldását)
  • digitális társadalom (információs és kommunikációs technológiák használata)

 

Az intelligens növekedés terén teljesítendő uniós célok közé tartoznak az alábbiak:

  1. 1. A köz- és magánforrásokból származó kutatási, fejlesztési és innovációs beruházások szintjének el kell érnie az Unió GDP-jének 3%-át, emellett jobb feltételeket kell teremteni e három tevékenységhez.
  2. 2. 2020-ra a foglalkoztatási arányt a 20 és 64 év közötti munkavállalók körében 75%-ra kell emelni azáltal, hogy többen (különösen a nők, a fiatalok, az idősebbek, az alacsonyan képzettek és a legális bevándorlók) jutnak álláshoz.
  3. 3. Javítani kell az iskolázottság szintjét, különösen az alábbi területeken:
    a lemorzsolódási arányt 10% alá kell csökkenteni;
    – el kell érni, hogy a 30 és 34 év közötti uniós lakosok legalább 40%-a felsőfokú (vagy azzal egyenértékű) végzettséggel rendelkezzen.

> Az összes uniós szintű cél

Az oldal tetejére

Hogyan kívánja az EU fellendíteni az intelligens növekedést?

Az alábbi három kiemelt kezdeményezés segítségével:

  1. 1. Európai digitális menetrend English

    A kezdeményezés célja a nagy sebességű/szupergyors internetre és az interoperábilis alkalmazásokra épülő egységes digitális piac kialakítása.
    • 2013-ra mindenki számára hozzáférhetővé kell tenni a szélessávú internetkapcsolatot.
    • 2020-ra mindenki számára hozzáférhetővé kell tenni a sokkal gyorsabb (legalább 30 Mbps sebességű) internet-hozzáférést.
    • 2020-ra az európai háztartások legalább felének 100 Mbps-t meghaladó sebességű internetkapcsolatra szóló előfizetéssel kell majd rendelkeznie.
  2. 2. Innovatív Unió English
    • A kezdeményezés célja, hogy az EU a kutatási-fejlesztési és innovációs szakpolitika középpontjába a társadalmunk előtt álló olyan főbb kihívásokat helyezze, mint az éghajlatváltozás, az energia- és erőforrás-hatékonyság, az egészségügy és a demográfiai változások.
    • Meg kell erősíteni az innovációs lánc egyes szemei közötti kapcsolatot, az alapkutatástól a forgalmazásig.
  3. 3. Mozgásban az ifjúság DeutschEnglishfrançais
    • Elő kell segíteni, hogy a diákok és a gyakornokok külföldön tanulhassanak.
    • Jobban fel kell vértezni a fiatalokat ahhoz, hogy érvényesülni tudjanak a munkaerőpiacon.
    • Növelni kell az európai egyetemek teljesítményét és nemzetközi vonzerejét.
    • Javítani kell az oktatás és a képzés valamennyi szintjét (kiváló egyetemek, esélyegyenlőség).

> Az Európa 2020 összes kiemelt kezdeményezése

Az oldal tetejére

Miért van Európának szüksége intelligens növekedésre?

Európa gazdasági növekedése lassabb, mint legfőbb versenytársaié. Ez nagyrészt a termelékenység terén létrejött szakadéknak tulajdonítható, melynek kialakulásáért – részben – az alábbi tényezők felelősek:

  • alacsony a kutatásra-fejlesztésre és az innovációra fordított beruházások szintje;
  • nem kielégítő az információs és kommunikációs technológiák használata;
  • a társadalom bizonyos rétegei számára nehéz az innovációhoz történő hozzáférés.

Például:

  • Az európai cégek jelenleg az információs és kommunikációs technológiák 2 billió eurót érő világpiacának csak egynegyedét teszik ki.
  • A nagy sebességű internet lassú térhódítása kedvezőtlen hatással jár Európa innovációs kapacitására, hátráltatja az ismeretek átadását és az áruk és a szolgáltatások terjedését, valamint elszigeteli a vidéki térségeket.

Oktatás/képzés

  • Az európai tanulók mintegy 25%-anem rendelkezik megfelelő olvasási készségekkel.
  • Túl sok fiatal hagyja abba a tanulást/képzést anélkül, hogy bizonyítványt szerezne.
  • Javult a középszintű végzettséggel rendelkezők aránya, de ezek a képesítések gyakran nem állnak összhangban a munkaerő-piaci igényekkel.
  • A 25 és 34 év közötti európaiak nem egészen egyharmada rendelkezik felsőfokú végzettséggel (ez az arány az Egyesült Államokban 40%, Japánban pedig több mint 50%).
  • Az európai intézmények nem állnak előkelő helyen a világ legjobb egyetemeinek rangsorában – közülük csak két egyetem került be a legjobb 20 közé (lásd a Sanghaj-indexet English).

Elöregedő társadalom

  • Mivel az európaiak egyre hosszabb ideig élnek, a születések száma pedig csökken, kevesebb aktív dolgozónak kell eltartania több nyugdíjast, illetve finanszíroznia a jóléti rendszert.
  • A 60 évesnél idősebb emberek száma ma kétszer olyan gyorsan – évente nem egy, hanem mintegy kétmillió fővel – növekszik, mint 2007 előtt.
  • Egy jobb és több lehetőséget biztosító tudásalapú társadalom elősegítheti, hogy tagjai tovább dolgozzanak, és az aktív népesség terhei csökkenjenek.

Az oldal tetejére