AA+A++Nyomtatható változatHonlaptérképRSSRSS

Inkluzív növekedés – a gazdasági, szociális és területi kohéziót előmozdító, magas foglalkoztatási arányt biztosító gazdaság

Különböző színű habszivacs-zsinórok összekötve © iStockphoto

Az ún. „inkluzív” növekedés jelentése:

  • az európai foglalkoztatási arány növelése – a cél az, hogy különösen a nők, a fiatalok és az idősebbek számára több munkahely és jobb állások álljanak rendelkezésre;
  • a készségekbe és a képzésbe történő beruházás révén annak elősegítése, hogy az emberek – életkortól függetlenül – képessé váljanak az előttük álló változások felmérésére és a változások kezelésére;
  • a munkaerőpiacok és a jóléti rendszerek modernizálása;
  • annak biztosítása, hogy a növekedés előnyeiből az EU valamennyi területének haszna származzék.

Az inkluzív növekedés kapcsán teljesítendő célok közé tartoznak a következők:

  1. 1. 2020-ra a foglalkoztatási arányt a 20 és 64 év közötti munkavállalók körében 75%-ra kell emelni azáltal, hogy többen (különösen a nők, a fiatalok, az idősebbek, az alacsonyan képzettek és a legális bevándorlók) jutnak álláshoz.
  2. 2. Javítani kell az iskolázottság szintjét, különösen az alábbi területeken:
    a lemorzsolódási arányt 10% alá kellcsökkenteni;
    – el kell érni, hogy a 30 és 34 év közötti uniós lakosok legalább 40%-a felsőfokú (vagy azzal egyenértékű) végzettséggel rendelkezzen.
  3. 3. Legalább 20 millióval csökkenjen azok száma, akik nyomorban és társadalmi kirekesztettségben élnek, illetve akik esetében a szegénység és a kirekesztődés reális veszélyt jelent.

> Az összes uniós szintű cél

Az oldal tetejére

Hogyan kívánja az EU fellendíteni az inkluzív növekedést?

Az alábbi két kiemelt kezdeményezés segítségével:

  1. 1. Új készségek és munkahelyek menetrendje
    • A stratégia célja, hogy lehetővé tegye az egyének számára az új készségek elsajátítását, illetve azt, hogy alkalmazkodjanak a munkaerő-piaci változásokhoz, és sikeresen váltsanak karriert.
    • Tágabb értelemben a menetrend révén az EU modernizálni kívánja a munkaerő-piacokat a foglalkoztatás szintjének emelése, a munkanélküliség csökkentése, a termelékenység növelése és szociális modelljeink fenntarthatóságának biztosítása érdekében.
  2. 2. Szegénység elleni európai platform
    • a gazdasági, társadalmi és területi kohézió biztosítása
    • a szegények és a társadalmilag kirekesztettek alapvető jogainak elismertetése, valamint annak lehetővé tétele, hogy ezek az emberek méltóságban, a társadalom aktív tagjaként élhessenek
    • annak elősegítése, hogy az emberek támogatásban részesüljenek, s ennek révén beilleszkedjenek a lakóhelyükön élő közösségekbe, képzésben vegyenek részt, segítséget kapjanak az álláskeresés során, és hozzájussanak a szociális ellátásokhoz

A regionális fejlesztés és beruházás is kedvezően hat az inkluzív növekedésre, mivel mérsékli a régiók közötti különbségeket, és biztosítja, hogy a gazdasági növekedés előnyeiből az EU minden területének haszna származzon.

> Az Európa 2020 összes kiemelt kezdeményezése

Az oldal tetejére

Miért van Európának szüksége inkluzív növekedésre?

Foglalkoztatás

  • A demográfiai változások miatt Európa munkaképes lakosságának száma csökken, így kevesebb munkavállalónak kell eltartania az egyre növekvő számú inaktív népességet.
  • Az Európai Uniónak növelnie kell az általános foglalkoztatás arányát: a foglalkoztatottság különösen a nők esetében (63%, szemben a 20–64 év közötti férfiak esetében mért 76%-kal) és az 55–64 év közötti idősebb munkavállalók körében alacsony (46%, szemben az Egyesült Államokkal és Japánnal, ahol ugyanez az arány 62%).
  • Az európaiak munkaórában számítva átlagosan 10%-kal kevesebbet dolgoznak, mint az egyesült államokbeli és a japán munkavállalók.
  • A gazdasági válságsúlyosbította a munkanélküliséget a fiatalok körében (a munkanélküli fiatalok aránya több mint 21%), és rontotta az álláskeresők elhelyezkedési lehetőségeit.

Készségek

  • Az EU-ban körülbelül 80 millióra tehető azok száma, akik kizárólag alacsony vagy alapvégzettséggel rendelkeznek, az élethosszig tartó tanulás pedig elsősorban a legképzettebbeket segíti.
  • 2020-ig 16 millióval nő majd a felsőfokú képzettséget igénylő állások száma, az alacsony képesítést igénylő állások száma pedig 12 millióval csökkenni fog.
  • Minden eddiginél fontosabb, hogy az emberek új készségeket sajátítsanak el és fejlesszenek tovább.

A szegénység elleni küzdelem

  • Már a válság előtt is 80 millió embert (köztük 19 millió gyermeket) veszélyeztetett a szegénység.
  • A foglalkoztatottak 8%-a nem keres eleget ahhoz, hogy a szegénységi küszöb felett tudjon élni.

Az oldal tetejére